Oldal: 1 / 14

A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.03. 12:58
Szerző: susu77
Pár éve találkoztam egy előadással, amit Hetesi Zsolt tartott. A címe „Az Ia szupernóvák és a gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget!” volt. http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0202&Itemid=338 illetve http://www.youtube.com/watch?v=JKUr91-qnuI

A kérdésem, hogy mi lett ennek az elméletnek, kutatásnak a sorsa?

Nem nagyon követem a csillagászat híreit, nem vagyok elég jártas a témában, még ha azért iskolás szinten elég jól érteni vélem a fizikát. Mindenesetre olvastam olyan híreket, amelyek a sötét energia létezését megerősítő eredményekről számolnak be, de ezen eredményekről szóló cikkekből az derült ki számomra, hogy ott is ugyanazok a problémák merülhetnek fel, amit Hetesi Zsolt előadás is taglal.

Tehát az új eredmények miatt teljesen el kellett vetni az elméletet? Vagy jelenleg is él az elmélet, és folynak kutatások?

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.03. 14:11
Szerző: teichnersz
Nyugodtan mehetett volna pont a cím végére. :)

Egy Nobel-díjat ért a dolog: http://www.origo.hu/tudomany/20111004-fizikai-nobeldij-2011ben.html

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.03. 14:48
Szerző: susu77
Úgy érzem, hogy a válasz nem a kérdésemre vonatkozik.

Hevesi Zsolt előadása pont erre a Nobel-díjra érdemes eredményre reflektál. Ha nem nézted meg a videót – van olyan érzésem, hogy ez nem történt meg –, akkor a lényege, hogy ugye a kozmológiai állandóra a szupernovák távolodásának változásból következtettek, ahol a mérési eredmények értékelésénél fontos kérdés, hogy mekkora a közeg abszorbciója, hiszen a távolságokra pont az Ia szupernovák fényességéből következtetünk, amiben viszont fontos tudni a közeg abszorbcióját. Az előadás pont azt fejti ki, hogy lehet, hogy a kiértékelésnél rossz adatot vettek alapul, ebből jön ki a tágulás gyorsuló üteme, viszont ki lehet hozni egy olyan eredményt is, ahol a kozmológiai állandó a felére, vagy akár nullára csökken.

Az általad idézett cikkben is ezt írják: „A kutatók 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul.”. Az általam belinkelt előadás pont ezt a kérdéskört taglalja, és jut el egészen más következtetésre, tehát az ott felvázolt elméletet nem cáfolja, ha a számokat nem nézem.

Azt is tudom, hogy a kozmológiai állandóra nem csak az Ia szupernovák vizsgálatával lehet következtetni, hanem más kísérletekből, mérésekből is.

A kérdésem pont az, hogy ezek vannak-e olyan erősek, ami miatt a Hevesi Zsolt által bemutatott elméletet el kellett vetni. Vagy összeegyeztethető az elmélete a többi eredménnyel azaz még kiderülhet az is, hogy az elmélet megállja a helyét. Ha igen, akkor jelenleg folynak-e ilyen kutatások.

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.03. 19:37
Szerző: teichnersz
Valóban nem néztem még meg, ígérem pótolom. :)

Az elmélet - amennyire tudom - széles körben elfogadottá vált, ezért is érett meg az elismerésre. Nagyon helyes, hogy vannak kételyek és kétkedők, majd cáfolja vagy erősíti az elméletet a hipotézis vizsgálata.

susu77 írta:Úgy érzem, hogy a válasz nem a kérdésemre vonatkozik.

Hevesi Zsolt előadása pont erre a Nobel-díjra érdemes eredményre reflektál. Ha nem nézted meg a videót – van olyan érzésem, hogy ez nem történt meg –, akkor a lényege, hogy ugye a kozmológiai állandóra a szupernovák távolodásának változásból következtettek, ahol a mérési eredmények értékelésénél fontos kérdés, hogy mekkora a közeg abszorbciója, hiszen a távolságokra pont az Ia szupernovák fényességéből következtetünk, amiben viszont fontos tudni a közeg abszorbcióját. Az előadás pont azt fejti ki, hogy lehet, hogy a kiértékelésnél rossz adatot vettek alapul, ebből jön ki a tágulás gyorsuló üteme, viszont ki lehet hozni egy olyan eredményt is, ahol a kozmológiai állandó a felére, vagy akár nullára csökken.

Az általad idézett cikkben is ezt írják: „A kutatók 1998-ban távoli szupernóva-robbanások segítségével kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul.”. Az általam belinkelt előadás pont ezt a kérdéskört taglalja, és jut el egészen más következtetésre, tehát az ott felvázolt elméletet nem cáfolja, ha a számokat nem nézem.

Azt is tudom, hogy a kozmológiai állandóra nem csak az Ia szupernovák vizsgálatával lehet következtetni, hanem más kísérletekből, mérésekből is.

A kérdésem pont az, hogy ezek vannak-e olyan erősek, ami miatt a Hevesi Zsolt által bemutatott elméletet el kellett vetni. Vagy összeegyeztethető az elmélete a többi eredménnyel azaz még kiderülhet az is, hogy az elmélet megállja a helyét. Ha igen, akkor jelenleg folynak-e ilyen kutatások.

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.13. 22:33
Szerző: dobyjoe
d

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.14. 11:07
Szerző: susu77
Kedves dobyjoe!

Igen, a videóban elhangzottakat én is tudom értelmezni, és ilyen-olyan hangulati elemekkel interpretálni. A kérdésem az, hogy jelenleg is tartja-e Hetesi Zsolt és a vele dolgozók az álláspontot. Vagy az újabb eredmények egyértelműen igazolták, hogy nincs szó semmiféle maszatolásról. Vagy pont hogy az újabb eredmények alátámasztják, vagy nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy tényleg csak egy hiba az, ami a kozmológiai állandó létezésére utal.

Azért itt tettem fel a kérdést – és nem mondjuk egy gyakorikerdesek.hu-n – , mert reméltem, hogy itt azért akad olyan szakember, aki figyelemmel kíséri a kutatásokat, publikációkat, neadjisten személyesen ismeri Hetesi Zsoltot, és tud releváns, a kérdést megválaszoló választ írni.

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.14. 23:40
Szerző: dobyjoe
C

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.15. 14:58
Szerző: Tomasz
Megnéztem én is a videót, kíváncsi vagyok a fejleményekre.
Tényleg csak mérési hiba miatt feltételezik a gyorsuló ütemben tágulást, és a sötét energia létezését, amivel próbálják magyarázni?
Nagyon ciki lenne. Vissza kellene adni a Nóbel-díjat is.

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.15. 15:50
Szerző: dobyjoe
Törölve

Re: A gyorsulva táguló Világegyetem rejtélye még nem ért véget?

Elküldve: 2012.11.16. 21:17
Szerző: susu77
dobyjoe írta:Csak egy kérdés kedves susu77.
Tipped van-e, hogy mitől tágulhat gyorsulva?


1. Ezt teljesen offtopic kérdés. Ha vitázni akarsz erről, akkor úgy hiszem kicsit eltévesztetted a házszámot. Válassz inkább egy másik topicot. De ha már így meginterjúvoltál, és amíg nem jön a feltett kérdésemre releváns válasz, akkor hadd írjam le amit gondolok. De zárjuk rövidre a témát, ha lehet.

2. Nem kell, hogy tippem legyen. Nem vagyok fizikus.

3. A kérdés abszolút tükrözi, hogy a hozzáállásod nem tudományos alapokra épül. Mondok pár példát:

- Kepler ugye felírta a második törvényét. Meg tudta mondani, hogy a bolygók miért azonos területet súrolnak azonos idő alatt? Nem. A Newton-törvényekből levezethető a dolog, de az ugye időben később volt. Mennyire jogos Keplert megkérdezni, hogy „Ugyan van-e tippje, hogy miért pont így mozognak a bolygók?”. Hát nem, mert ugyan nem tudta megmondani, de tény, mérési eredmény, hogy így mozognak. Az egy külön téma, hogy miért, és külön szerencse, ha valaki megleli az okát.

- A relativitáselmélet előtt tudták, hogy a testek tehetetlen tömege és a súlyos tömege megegyezik. Szépen ki is mérték egy csomó anyagnál, akárhány tizedes számjegy pontosságig. „Ugyan miért kellene, hogy azonos legyen?”. Súlytalan a kérdés, ha egyszer azt tapasztalod, hogy azonos. Illetve úgy mondom, hogy nem változtat a megfigyelésen az, hogy valaki történetesen meg tudja-e mondani, hogy miért azt kaptuk eredményül, amit kaptunk. Persze idővel megszületett a miértre is a válasz, az ált. rel. szépen választ ad arra a kérdésre, hogy miért.

- Röngtennek is fel lehetett volna tenni a kérdést, hogy ugyan miért kapott volna fényt az asztalfiókban többszörösen lezárt fotólemez. És ha nem tudja megmondani? Attól még exponálódott…

A tudományban sokszor először megfigyelnek valamit, aztán sokszor csak később találják meg a megfigyelt jelenség okát. Itt jelen esetben a megfigyelés az, hogy a megfigyelhető világegyetem gyorsulva tágul. Az, hogy miért, az majd hosszú évek kutatása esetleg eldöntheti, ha valóban helyes a megfigyelés. Ha igen, akkor nincs miről beszélni. Illetve van, nevezetesen, hogy mégis mi okozza a gyorsulást, hogyan működik ez az egész. Addig meg megteszi egy „sötét energia” munkanév is, ha meg akarjuk nevezni a dolgot.

Nem egész egy évszázada mindenki hasonló megrökönyödéssel fogadta a táguló világegyetem képét is. Elképzelhetetlennek, lehetetlennek tartották sokan, akik a Bruno féle világképbe születtek bele. Ma meg a legtöbb embernek olyan természetes ezt elfogadni, mint hogy télen esik a hó.

A relativitáseméletnek van olyan megoldása, ami lehetővé teszi a gyorsulva táguló univerzumot. Ez persze erőként, meg energiaként nyilvánulhat meg a tényleges valóságban. Pont ezért fogadja el a fizikusok jelentős része. Az, hogy tényleg így van-e, az nem hit kérdése, nem annak a kérdése, hogy el tudjuk-e képzelni, nem annak a kérdése, hogy tetszik-e, hanem annak a kérdése, hogy megnézzük, hogy tényleg így van-e. Nem ez a modern fizika első, és valószínű nem is az utolsó olyan eredménye, ami bár elképzelhetetlen, felfoghatatlan, de jól lehet vele számolni, és megbízhatóan leírja a világunkat.

Gondolom neked sincsenek mérési eredmények és számolások a kezedben, így nem hinném, hogy a véleményed így megalapozott lenne. Ha mégis, akkor elnézést kérek, de akkor illendő lenne valamiféle tudományos magyarázattal alátámasztani a véleményed.

Az én kérdésem nem arra irányul, hogy elképzelhetetlennek tartom azt, hogy van kozmológiai állandó, hogy ez olyan, hogy a világegyetem gyorsulva táguljon, ami ugye energiaként jelenik meg. Ez elképzelhető, ez szerintem tudományos oldalról nem képezi vita tárgyát. Az jelen esetben a kérdés tárgya, hogy valóban helyesek a megfigyelésekből levont következtetések, és nincs-e egy másik értelmezése is az adatoknak. Hetesi Zsolt szerint van és az érvelése tudományos alaposságú, és elég meggyőző. De ő is csak a kutatások akkori állapotáról számolt be.

A kérdés tehát az, hogy ez a kutatás folyik-e jelenleg is, vagy ilyen vagy olyan okok miatt jegelve, vagy ejtve lett-e a téma. Én nagyon örülnék, ha a válaszok a feltett kérdésre szorítkoznának, mert parttalan beszélgetésbe, vagy vitába megy így csak át az egész, ami önmagában nem zavar, csak az, hogy közben senki nem foglalkozik azzal a kérdéssel, amit feltettem.