RR Lyrae

HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.02.17. 10:21

A területi ellenőrzés képlete az én gépemen ennél bonyolultabb. Csak a lényegi részét adtam közre. A jelen esetben lényegtelen részek törlésénél nem figyeltem a fölösleges nyitó és záró zárójelekre.
A képlet =(E2+E3)/2))*((G3-G2) helyett =(E2+E3)/2)*(G3-G2) !

HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.02.19. 14:46

Kedves Fórumtársak!

Nem sok értelme van továbblépni, amíg meg nem győződöm arról, hogy tudjátok-e, vagy akarjátok-e követni az általam leírtakat? Vette-e valaki a fáradságot, hogy kijelölje, kimásolja, és egy Excel-táblába beillessze az általam megadott képleteket (cellatartalmat)? Én csak azt látom, hogy két jelentkezésem között több mint százszor megnyitják az üzenetemet. A többség – gondolom – csak egy pillantást vet rá, és már megy is tovább. Azért néhányan biztosan el is olvassák. Ez itt nem egy blog! Együttműködést szeretnék! Van olyan tudás, amit csak ti tőletek vehetek át, de talán én is hasznotokra lehetek!
Biztosan belefáradtatok a sok fölöslegesnek látszó kitérőbe, de hát csak így lehet előre haladni. Emlékezzetek az Edison-ról mondottakra! Ha együttműködőbbek vagytok, biztosan kevesebb a kitérő!
A Kepler-problémát megoldó legutóbbi eljárás olyan egyszerű, hogy nem is nagyon van HOL hibát keresni benne. Hét nagyságrendig pontos. A pontatlanság az Excel szögfüggvényeiből ered. Ez nem a táblázatkezelő lekicsinylése! Mi értelme is lenne milliméteres pontossággal meghatározni egy égitest térbeli helyzetét? A nagyon hegyes, és a nagyon tompa szögeknél a legnagyobb a pontatlanság. Köztes helyzetben találtam tizenkét nagyságrendig egyező adatot is. Ez a megfigyelés a magyarázata annak is, hogy a nullához és az egyhez közeli pálya-excentricirtás esetén miért nagyobb a pontatlanság?
Próbára kellene tenni az eljárást egy általatok is megfigyelhető égitesttel. (Na nem itt, hanem egy új témát kellene nyitni.) Legyen közepesen lapult a pályája. A bolygók közül, a Mars még megfelel, de legjobb lenne egy olyan üstökös amelynek minden keringési adata pontosan ismert. Várható-e egy ilyen érkezése a közeljövőben? Olyasmire gondolok, mint a 67P volt a közelmúltban. (A pálya excentricitása 0,659.) Magyar amatőrök is követték. Véletlenül jutottam el a „https//:www.csillagaszat.hu/hirek/egy-keringess ... -ustokose/” oldalra, és ott láttam Bánfalvy Zoltán 2021 október 29-én készült felvételét. Netán fórumtársunk?
A cikk olyan pontos adatokat közöl az üstökös pályájáról, hogy modellezni is tudnám. Sajnos erről lekéstünk. Már elment. Habár… Egyáltalán nem értek az észleléshez, de valamit talán mégis lehetne tenni. A mi eljárásunk nagyságrendekkel pontosabb a Lagrange-féle közelítésesnél. Akár naptávolban is pontosan megadja az égitest pályabéli koordinátáit. (Nem másodpercre, hanem órára pontos adatok képzése a praktikus, mivel a keringési idő sokkal hosszabb, mint az RRLyrae-nél.) Le lehetne fotózni, amint a sötét objektum, haladtában, eltakarja a háttér távolabbi csillagait. Kiemelkedően fontos a közreműködésetek. Sőt, tiétek az oroszlánrész! Én még az üstökös pályáját sem tudom elhelyezni a Naprendszerben. Hallottam valami efemeridákról (A helyesírás-ellenőrzés hibát jelez. Lehet, hogy FMR? (Ez tréfa!)) Amikor rákerestem a neten, csak horoszkópokkal kapcsolatos oldalakat találtam.
Hogyan találtok meg egy égitestet az égbolton? Milyen tényezők hatnak? Mik a viszonyítási pontok? A tudásom nulla, de adatok elemzésével viszont, bármire képes vagyok. Segítsetek adatokhoz jutni! Ismertessétek az észlelés alapjait! Elkezdtem olvasni a kezdők fóruma rovatot, de ha az összes bejegyzést végigolvasom, derékig ér majd a szakállam; és az sem biztos, hogy találok valamit. Vezessétek a kezem! Motivált együttműködő partnereket keresek. Mindenki tekintse magát személyesen megszólítottnak. Sok-sok évvel ezelőtt olvastam egy könyvet egy olyan nő (Erzsébet?) tollából, aki több évet töltött Japánban. Nem emlékszem semmire, csak egy jelenetre. Egyszer, az ott-tartózkodása elején, fennhangon megkérdezte a vonaton utazó helybéliektől, hogy a következő állomáson kell-e leszállnia, ha ide és ide akar eljutni? Mindenki ránézett, de nem mondott semmit. Mindenki tudta a választ, de senki se mondta. Miért tolná magát előtérbe? Hátha valaki őnála is jobban tudja, hogy igen! Így a hölgy, vesztére, nem szállt le.
Azt is mondhatjátok, hogy hülyeség, vagy lehetetlen amit kérek, de mondjátok! Időközben én azért tudok gondolkodni a keringési modell továbbfejlesztésén. A periasztronátmenet precessziójának a lehetőségét szeretném belevinni.

Üdvözlet.

HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.02.26. 17:39

Sziasztok!

Lépjünk tovább a modellépítésben!
Kezdjük azzal, hogy rendet rakunk a táblázatban:
Az „A” oszlopban maradjanak a kézzel beírt, vagy képzett paraméterek. Ugyanazok, mint eddig.
A „B” oszlopban továbbra is a keringés megszámozott másodpercei találhatók, de most már a keringés teljes idejére. (48960 sec)
A „C” és „D” oszlopban szintén marad a pillanatnyi tartózkodásra kiszámított „x” és „y” koordináta. Ennek a két oszlopnak a cellatartalma is érvényesíthető a teljes keringési ciklusra.
Itt azért szükségesnek érzek egy kis kitérőt. Egyéb csatornákon kapcsolatba kerültem a téma iránt érdeklődő egyénekkel. Az derült ki, hogy hiba nincs, de tisztázni való van. Megpróbáltam az egyik illetőnek a jelen két oszlop tartalmát matematikai képletbe átfogalmazni. Botor módon, cos(t)-vel és sin(t)-vel számoltam. Az idő koszinusza és sinusa? Ez hülyeség!
A periasztron- és az apasztronátmenet közötti időtartamot (a keringési idő felét) képzeljük egy óra számlapjára (körpálya, egyenletes keringési sebességgel). A másodpercmutató nullától 180 fokig halad, és időközben mutatja az egyes másodpercekhez tartozó irányszöget. Nem elegendő az egyes másodpercek sorszámával számolni. Az irányszöget az illető másodperc sorszámának, és az egy másodpercre jutó irányszögnek a szorzata adja meg. Az egy szekundumra jutó szög: 180 fok, osztva a keringési idő felével. Az Excel szögegysége a radián, ezért itt az irányszög: θ=t*π/((keringési idő)/2). Ha középiskolás függvénytáblázatot használsz, akkor: θ=t*180/((keringési idő)/2). Természetesen, az irányszög (θ) nem fokban, hanem az időegységnek megfelelő szögegységben van kifejezve. Praktikusabb ezzel számolni.

Az „E” és „F” (Vezérsugár és cos(ómega)) oszlopok cellatartalma szintén érvényesíthető a teljes keringési ciklusra.
A „G” oszlop (ómega (fokokban)) tartalma miatt nem számolhattunk eddig az egész ciklussal. Módosítani kell.
Régi tartalom (G3-ban): =ARCCOS(F3)*180/PI()
Új tartalom (G3-ban): =HA(B3>A$3/2;180+(180-ARCCOS(F3)*180/PI());ARCCOS(F3)*180/PI())
Ez azt jelenti, hogy az apasztronátmenet után a 180 fokot meg kell toldani, 180 fok és a számított szögérték különbségével. Ily módon, haladunk tovább 360 fokig.
Megjegyzés: Ha szélsőséges excentricitás-értéket állítasz be, (0 és 1 között) a „G” oszlop utolsó cellájában (állíts be 8-10 tizedes jegy pontosságot) látni fogod, hogy az eredmény jobban eltér a 360 foktól, mint közepes excentricitás esetén, de öt tizedesig itt is pontos.
Az összes többi - eddig használt - oszlopot törölni kell.
A következő („H”) oszlopban, számoljuk ki az egyes rekordokhoz (másodpercekhez) tartozó pillanatnyi sebességet. Itt a http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csilla ... #id2490318 Égi mechanikai paradoxon képletét használjuk.
H3-ban: =GYÖK(A$13*A$9*A$11*((2/E2)-(1/A$19)))
Az ”I” oszlopban a keringés pillanatnyi irányszöge következne, de itt nem biztos, hogy úgy kell eljárni, mint a körpálya esetében. Egy adott pillanat két szomszédos pillanatának vezérsugara nincs azonos távolságra. A pálya görbülete sem olyan, mint a körnél. Az irányszög megállapításához, meg kell nézni az ellipszis érintőjének a képzését. Ha ez megvan, akkor jöhet a keringés fénygörbéje. Remélem hasonlít majd az RR Lyrae-ére.
A periasztron-precesszió képzésére van ötletem, de még sok a bizonytalan tényző.

Üdvözlet,

HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.03.04. 10:52

Húsz perccel ezelőtt összeomlott a gépem.
Nem volt biztonsági másolatom. Innen, a fórum üzeneteiből kell mindent kinyernem, hogy ne kelljen teljesen újrakezdenem.
Nem tudom, hogy mikor jelentkezem legközelebb. A modellelképzéssel komolyabb gond nincs.
Üdv,
HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.03.17. 22:14

Sziasztok!
A gépemet megjavíttattam. Semmis sem veszett el. Viszont megtapasztaltam, hogy az eddig leírtak alig használhatók a táblázatok visszaállítására.
Találtam egy tudományos művet, ami a Kepler-problémával foglalkozik. "real.mtak.hu/42943/1/dim.2016.04.pdf"
Matematikus sem vagyok, de át fogom rágni magam dolgozaton. Hét oldal. Mindenképpen szükségem van a hagyományos módszer megismerésére. Valószínűleg hosszabb ideig nem jelentkezem, mert még matematikai alapokra is szert kell tennem.
Üdvözlet,
HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.04.02. 13:50

Sziasztok!

Minden, amit eddig a Kepler-problémával kapcsolatban leírtam, hibás. Mint önmagam opponense, ezt tisztáztam is önmagammal. Minden ötlet kecsegtetett jó eredménnyel, és tartalmazott is részigazságokat, de egyik sem volt használható. Nem fejtem ki, hogy melyik miért nem, de ha valaki kíváncsi, magánlevélben megírhatom.
A múltkor említett tudományos mű hét oldalából öt és felet viszonylag könnyen megértettem, a lényeg viszont, „A Kepler-egyenlet megoldása” c. fejezet, meghaladja a jelenlegi tudásomat. Elkerülhetetlennek tűnik az, hogy újra megtanuljak deriválni és integrálni. Nincs ellenemre új dolgok megtanulása, de ezzel még távolabb kerül az RRLyrae-modell megalkotása. Nem csupán a befektetett idő miatt, hanem azért is, mert (tudtommal) az Excel-ben nem léteznek az ehhez szükséges függvények. Talán makrókkal meg lehetne oldani. Ha erre kényszerülnék, akkor elég hosszú időre el kellene búcsúznunk.
A kérdéses fejezet első mondatában a szerző (Péntek Kálmán) transzcendensnek (megfoghatatlannak) nevezi a Kepler-egyenletet, és valóban az is.
E-e*sin(E)=M
Egyszerre szerepel benne az E szög, és annak szinusza.
Ha egy nagyobb falatot nem tudunk egyszerre lenyelni, akkor vágjuk ketté! Így a hosszú rágicsálás (a közelítés) is elkerülhető, és magasabb matematika sem kell hozzá.
A végletekig leegyszerűsítve fogom ismertetni az újonnan javasolt eljárást.
Már láttuk hogy a kör összelapításával kapjuk meg az ellipszist. Azaz, a kör függvényében az ordináta értékeket szoroznunk kell b/a-val. A kistengely és a nagytengely arányával. Ezt mindenki maga végezze el a leírás végén. A szemléletesség kedvéért, én kizárólag a körön fogok műveleteket végrehajtani. Lásd a mellékelt ábrákat!
A mértékegységek egyszerűsítésével kezdjük.
Amint látjátok, a keringés időtartama 12 időegység, azaz a szögsebesség 30 fok. (A táblázat B és C oszlopa)
A körpálya sugara 1 távegység, tehát a súrolt terület 1*1*PI() területegység.
Közepes excentricitást választva (0,5), a fókusztávolság 0,5 távegység.
A fél kistengely hossza gyökháromperkettő távegység. Én nem fogom ezt az értéket használni, de a lapításnál nektek szükségetek lesz rá!
A rajzon látható, hogy az egyenletes sebességű keringés, az óra számlapjának megfelelően, 12 pontot, egyben 12 (egyenletesen növekvő területű) körcikket jelöl ki a körön. (A táblázat D oszlopa) A kezdőpont három óránál van.
Mind a 12 pontba a fókuszpontból is érkezik egy-egy vezérsugár, amelyek 12 (nem egyenletesen változó területű) körszektort jelölnek ki. (A táblázat H oszlopa) (A területszámítást lásd később!)
Abból következően, hogy egységsugarú körpályával van dolgunk, az E és F oszlopokban megjelenő tartózkodási helyek koordinátái a C oszlop szögeinek szinuszával, illetve koszinuszával lesznek egyenlők.
Minden órának megfelelő pont meghatároz egy háromszöget, melyet a megfelelő sugár, vezérsugár és a fókusztávolság határol. A háromszög alapja a fókusztávolság, a magassága pedig az illető pont ordináta értéke. A háromszög területe kiszámítható. (G oszlop)
Senkit ne zavarjon, hogy 180 fok fölött negatív területű háromszögek vannak. Itt ugyanis a koszinusz értékek negatívak, de mínusz-mínusz, az plusz. Itt a háromszöget nem kivonjuk, hanem hozzáadjuk a körívhez. Minden rendben. (H oszlop) A körszektorok területét a körívek és a háromszögek területkülönbsége adja.
Ezzel lezárult a művelet kiinduló helyzetének kialakítása. Az első ütem.
A körpályánál, minden időegység alatt az égitest ugyanakkora területet súrol. A körszektorok esetén, ez csak a periapszis- és az apapszispontoknál teljesül. Az összes többi helyzetben a szektor területe éppen a háromszög területével kisebb a körcikknél. Ha azt akarjuk, hogy a körszektorok minden időegység alatt ugyanakkora területet súroljanak, akkor a körcikknek a területét (amelyből a körszektort képezzük) éppen a háromszög területével kell megnövelnünk. A területnövekedés egyenes arányban van a körcikk szögének növekedésével. (I oszlop)
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a körcikk szögének a változása együtt jár a háromszög magasságának a változásával. Azaz a körcikkszög koszinuszának a változásával változik a háromszög területe is. (J oszlop)
Ezt a változást is érvényesíteni kell az új körcikkszög kialakításánál. (K oszlop)
Felmerülhet bennetek a kérdés, Miért ne lehetne a körcikk két módosítását egy műveletbe összevonni? Próbáljátok ki! Az Excel megbolondul. Körkörös hivatkozást jelez. A képlet transzcendensé válik. A Kepler-egyenlet kettévágása az I és J oszlopokban történik meg. A K oszlopban már nyugodtan újra lehet egyesíteni a kettőt. A K oszlopban kiszámított szög, a Kepler egyenlet E szöge. Ezzel a feladat meg van oldva!
A következő oszlopok már csak a bizonyítást végzik el.
Az új körcikkszög alapján kiszámítjuk az új körcikk területét. (L oszlop)
Az új háromszög területét is kiszámoljuk, (M oszlop)
És kivonjuk az új körcikk területéből. (N oszlop)
Hasonlítsátok össze a D és N oszlopokat! Szándékosan jó sok tizedesjegyet állítottam be!
A táblázat képének alján feltüntetem a cellákba írandó képleteket. Ahol nincs megnevezve a célcella, ott a megfelelő oszlop harmadik cellájába kell beírni, és lehúzni. Ne felejtsetek el egyenlőségjelet írni a képletek elejére.

Üdvözlet,

HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.04.03. 11:45

Sziasztok!
Most opponensként szólok hozzá. Jobb lenne, ha valaki más képviselné ezt az oldalt, mert nagyon nehéz személyiséget váltani. Lehangoló is ez a tudathasadásos helyzet. Vállalja már valaki ezt a szerepet! Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne egyetlen álláspontot képviselni.
Valóban sikerült jó eredmény kihozni, de a továbbra sincs meg a megoldás. Egyetlen kérdésem van. Ha a K oszlopban van az E szög, akkor az M oszlopban miért az I oszlop alapján számoltam ki a háromszög magasságát?
Úgy tűnik, marad a közelítéses módszer.
Üdv,

HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.04.15. 21:17

Sziasztok!

Felhagytam a Kepler-probléma megoldásával való próbálkozással. Van egy egyszerű mód arra, hogy az égitest tartózkodási helyének irányszögét két tizedes jegy pontossággal megállapítsam. Be kell érnem ennyivel, mert minden további tizedes jegy pontosítás tízszeres erőforrásigénnyel jár. Már így is csaknem ötmillió cellával dolgozik az Excel-tábla. Szegény, folyamatosan panaszkodik. (Két külön állományban kell kezelnem az adatokat, és utólag egyesítenem.)
A módszer pofon egyszerű, és nem igényel különösebb szaktudást. Az eljárás körpályát feltételez, de amint tudjuk, a kört könnyen ellipszissé lapíthatjuk a későbbiekben.
A könnyebb megértés érdekében, 15 fokonként jelenítsük meg az adatokat (lásd a táblázat 3. oszlopa (ÁllandóSebességmellettaSzög)).
Legyen a körpálya sugara 1 egység. Ekkor a kör területe: 1*1*pi() (lásd a táblázat 4. oszlopának utolsó sora). Az oszlopban (ÁllandóSebességmellettaTerület) látható a lefedett terület 15 fokos bontásban.
Az ötödik oszlopban, a keringési időt látjuk 15 fokos bontásban. Ez az oszlop nagyon fontos, hiszen a keringés minden másodpercére kell nekünk adatokat képeznünk. Ténylegesen 48960 sor van a táblázatban A kör területét nem 24, nem 360, hanem 48960 részre kell osztanunk. Horribile dictu! A táblázat minden sorában, ezt az igazán kicsiny területet, 100 oszlopban, további 100 körcikkre vágjuk. A teljes kör területének csaknem egy ötmilliomod része az a körcikkegység, amivel dolgozunk.
Az apró körcikkegység területe csak egy köztes érték, mert minket az öt millió egymást követő, egyenletesen növekvő körcikkből csak az általuk meghatározott szertorok területe érdekel. Pillantsatok a múltkori ábrára (Első ütem). A fókuszpont, a körben, a kiinduló sugár felezőpontjában van a jelen esetben is. Minden körcikk elmozduló szárának végpontja, a fókuszpont és a kör középpontja kijelöl egy háromszöget. Ha ezt a háromszöget kivonjuk a körcikk területéből, megkapjuk a fókuszpont, kezdő végpont és a mozgó szögszár végpontja által kijelölt szektorterületet. Mind a (kb.) ötmillió szektor területét ki kell számítani. Az egyenletesen növekvő 48960 körcikkterület mindegyikéhez meg kell keresni a hozzá legközelebb eső szektorterületet az ötmillió közül. Régen sokkal több kereső függvény volt az Excel-ben. Mára már csak a KUTAT() maradt, de ez is megfelel. A kiválasztott szektorterületeknek az irányszögét az első oszlopban láthatjuk. Ha a körcikkterületek egyenletesen növekednek, akkor a velük közel azonos területű szektorok területe úgyszintén. Az ötmillió adatnak csupán egy százaléka hasznosul. Most már mindenki érti miért csak két tizedes jegy pontossággal szerepelnek az első oszlop adatai. Itt a szögegység a teljes kör 1/48960-ad része. Ez praktikus, de szokatlan lehet. A könnyebb elképzelhetőség kedvéért, a második oszlopban az irányszögeket megadom fokokban is.
Az ellipszissé lapításnál ezek a szögértékek természetesen módosulnak, de hiba nem lehet ebben a módszerben. Ha valaki tud ennél pontosabbat, szóljon!

Üdv,

HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.04.27. 21:50

Sziasztok!

A legutóbbi módszerrel megállapított irányszögek alapján képezni tudtam az ellipszispálya minden adatát. A két tizedes jegyes pontosság elhanyagolhatóan kicsiny hibát jelent, mivel a teljes kör 48960-ad részének az egy százaléka. A körpályabéli pillanatnyi tartózkodási helyek koordinátáit ellipszis koordinátákká alakítottam. (Az ordináta értékeket megszoroztam b/a-val, a kistengely és a nagytengely arányával. Az abszcissza értékekből pedig kivontam a fókusztávolságot.) Minden egyes pont koordinátáiból, Pitagorasz-tétellel kiszámoltam az aktuális vezérsugár hosszát. A vezérsugarak ismeretében, az Égi Mechanikai paradoxonnál megismert képlet átrendezésével kiszámítható a pillanatnyi keringési sebesség. A pillanatnyi sebesség irányvektorának kiszámítására is van már módszerünk. (Az aktuális pont két szomszédja koordinátáinak különbségével.) Mivel a modell alapfeltevése szerint a látóirány párhuzamos az ipszilon tengellyel, a radiális sebességet úgy kapjuk meg, hogy a pillanatnyi irányszög szinuszával megszorozzuk a pillanatnyi keringési sebességet.
Az újonnan képzett adatok alapján, megpróbáltam a körpálya alapú modell logikáját követve, a beérkező fényimpulzusok görbéjét ábrázolni. Az eredmény elég lehangoló, de én nem látom teljesen reménytelennek. Legközelebb értelmezem, és rámutatok a reményteli pozitívumaira. Addig is, a paraméterek változtatgatásával igyekszem jobban megismerni az összefüggéseit.
A mellékelt diagram a teljes keringési idő alatt, tíz másodperces időintervallumokra jutó fényimpulzusok számát ábrázolja.
Üdv,
HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2022.05.11. 21:39

Sziasztok!

Mostanában nagyon lefoglalnak az élet dolgai. Elég kevés időm marad a lényeges tevékenységre.
Közreadok egy GIF animációt. Ehhez hasonló fénygörbét kellene majd létrehozni a modellünkkel. Egy lengyel honlapon találtam. (http://ogle.astrouw.edu.pl/atlas/RR_Lyr.html) Ez nem az RR Lyrae, de ugyanaz a típus. Amennyire az egérkurzorral meg tudtam állapítani, valahol a Hercules csillagképben lehet. Jó lenne többet tudni róla, hogy ezt is modellezni lehessen. Ez a készen kapott animáció jó összehasonlítási alap lenne.
Amint látjátok, még egyáltalán nem hasonlít egymásra a modellünk ábrája, és az animáció, de nem biztos, hogy tévúton járunk.
A hagyományos fénygörbék függőleges tengelyének a beosztása a magnitúdó szerint halad; nálunk pedig a 10 másodpercenként beérkező fényimpulzusok számát mutatja. Ha magnitúdóra váltanánk, mindjárt közelebb lenne egymáshoz a két görbe zsánere. (Ez még ráér!)
Megpróbálom a múltkori ábrát értelmezni, és megtalálni a továbblépés módját. Egy nagyobb kiemelkedés látható 415-nél és egy kisebb 3817-nél. (A keringés 4150-edik és 38170-edik másodperce környékén.) Az elsőt, a periasztron idején meglévő nagyobb radiális sebességnövekedés miatt jobban összetorlódó fényimpulzusok okozzák (közeledő fázis). A másikat, az apasztron idején kisebb mértékű - de jelentős – radiális sebességcsökkenés miatt lemaradó, és összetorlódó fényimpulzusok okozzák (távolodó fázis). Mind a kettőnél a másikéval ellentétes oldalon van a torló hullám meredeken zuhanó frontvonala.
A két hullámfront közötti lapály sehogy sem illik bele a kialakítandó fénygörbe képébe. Ezt a lapályt kitölthetik a kettős keringési rendszer másik tagjáról érkező fényimpulzusok. A két csillagnál egybeesik a periasztron és az apasztron időszaka, de ellentétes az elmozdulás iránya. A második tagnál, periasztron idején - gyors közeledés helyett - gyors távolodás, apasztron idején pedig – lassú távolodás helyett - lassú közeledést tapasztalunk. Érzésem szerint, a második tag fényimpulzusai oly módon illeszkednek ebbe a lapályba, hogy végül egy szép kettős hullámot kapunk egy teljes keringési ciklusra. Az animáción nem nagyon látszik, de megnézhetitek bármelyik RR Lyrae-típusú csillag fénygörbéjét, majdnem mindegyiknél van egy fő-, és egy mellékhullám.
Még csak homályos sejtésem van arról, hogyan képezhetném a társcsillag lapálykitöltő adatsorát. Talán meg kéne fordítani a keringés irányát?
Majd jelentkezem.
Üdv,

HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”