RR Lyrae

Avatar
cbo
Hozzászólások: 1536
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: cbo » 2021.12.05. 14:16

Mi itt a kérdés?

Az hogy az RR Lyrae kettős vagy sem?

Világosan leírta a szakma által elfogadott cikk, hogy nem az.

Akkor meg minek ez a felesleges amatőr elmélet gyártás?

A csillagászat az egy szakma, 5 évet tanulják plusz a PHD, hogy elmondhassák értenek hozzá.
Vagy 400 év modern tudományos kutatását akarod megkérdőjelezni?
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.05. 20:49

Tisztelt fórumtárs, kedves Cbo!

A véletlen úgy hozta, hogy rápillantsak a Fórum oldalára, különben a válaszom akár egy hetet is várathatott volna magára.

Köszönöm a jelentkezésed. Én magam írtam:
„Legyetek sokkal kritikusabbak velem szemben. Gondoljatok végig mindent, számoljatok utána mindennek, ÉS JELEZZÉTEK A HIBÁT!”

Igaz, hogy csak egyszer, de H. Shapley 1916-os cikkét elolvastam úgy, hogy minden figyelmemet a kettősséget kizáró okra összpontosítottam. Nem találtam ilyet. A hivatkozott 1914-es cikket nem olvastam el, mert a szövegkörnyezetből az derült ki, csakis a fedési kettősökkel foglalkozik. Mi az, amit a szakma által elfogadott cikk világosan leírt, és elkerülte a figyelmemet? Kérlek, idézd!

A VFTS 352 elnevezésű bináris csillag felfedezését vonod kétségbe?
Kíváncsian várom az érveidet, hivatkozásaidat. Egy percig sem vitatkozom. Ha meggyőzőek, bocsánatot kérek, és eltűnök a fórumról.

Ha kívánod, én is összeszedek neked hivatkozásokat, melyek bizonyítják, hogy a bináris csillagok keringéséhez köthető színképeltolódás. Félreértettél! Én nem tartom kizártnak a tudományos világ által szentesített pulzációt az RR Lyrae esetében. Egyszerűen csak a kettősséggel indokolt lüktetést érteni vélem, a felfúvódással megokoltat pedig, nem. Győzzél meg! Nyitott a verseny. Valaki jobb modellt alkot majd a másiknál.

Nem akarok meddő vitába keveredni. A szavaid mögött kirobbanni készülő indulatot sejtek. Nem látom az okát. Újra elolvasva az általam leírtakat, az egyetlen mondat amin megütközhettél a következő lehet:
„Én sem értek igazán a dolgokhoz, de valahol azt hallottam, hogy nem igazi tudomány az, amit egy nyolc éves gyereknek nem lehet elmagyarázni, a tudomány űzéséhez pedig elég az érettségi és kellő alázattal társuló nyitottság.”

Az alázaton nem megalázkodást értek, hanem valami visszafogottságot. Nem akarom harcosan bizonyítani a magam igazát. Meggyőzhető vagyok.
Sértőnek érzed, hogy egy tudományos fokozat nélküli senki mást mer gondolni?
Hát, ha megpróbálok a Te szemeddel tekinteni a dologra, lehet valami alapja. A tudást tisztelem, a tekintélyt önmagában, nem. Ez sértő? Nem szaktekintélyeket bírálok, hanem a világot szeretném megérteni! Kijelentem, hogy H. Shapley nagy tudós. Elévülhetetlen érdeme, a Naprendszer helyének meghatározása a Tejútrendszerben.

Ez itt egy fórum! Mindenki szabadon kifejtheti az álláspontját. Szeretnék, így a távolból is kezet rázni veled! Ha sikerül megalkotni a modellt, és pontosabban visszaadja az RR Lyrae fénygörbéjét, az nagyon mókás lenne, de nem dőlne össze a világ! Ha nem sikerül visszaadni a fénygörbét, sebaj! Egy gondolatkísérlet nem kerül semmibe, és számomra nem is szégyen!

T. A. Edison-t megkérdezték, hogy nem keserítette-e el, hogy ezer sikertelen kísérlet előzte meg azt, amelyik végül elhozta a sikert?
A válasz:
Egyik sem volt sikertelen! Mindegyik bizonyította, hogy úgy nem lehet!

Úgy sejtem, hogy az átlagnál képzettebb vagy a csillagászatban, vagy a fizikában. Megakadtunk. Segíts megalkotni az ellipszispálya modelljét! Ha segítesz, hamarabb a végére érünk!
Tisztelettel:

HiL
Avatar
cbo
Hozzászólások: 1536
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: cbo » 2021.12.05. 21:34

Az RR Lyrae csillagok fényváltozásának oka a pulzáció és nem a fedési kettős jelleg.
Ráadásul az asztrofizikában Magyarország vezető az RR Lyrae kutatásokban évtizedek óta, a legjobb elméleti szakemberek épp magyarok.
Feltételezem kisebb nagyobb gondjuk is valószínűleg nagyobb annál, mint önjelölt amatőr elméletigazolásokkal foglalkozzanak. Nem ezért fizetik őket.
( Itt talán Mizser Attilát kellene megkérdezni, hogy havonta hány saját elmélet gyártó ún. "műkedvelő" fárasztja az egyesületet a hülyeségeivel, időt, energiát elvonva az értelmes dolgoktól. )
Speciel nekem sincs időm erre a számomra parttalan témafeszegetésre.

De mielőtt teljesen rágörcsölsz a kizárólag a te gondolataidban létező, ergo itt=téves elmélet gyártásra olvasd el ezeket:

https://www.tat.physik.uni-tuebingen.de ... utschy.pdf

http://real-d.mtak.hu/1030/1/dc_1326_16_tezisek.pdf
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.05. 22:38

Kedves Cbo!

Teljesen egyetértek azzal, hogy fedési kettős nem lehet, de nem fedési miért ne?

Megértettem, hogy nem kívánsz segíteni nekem. Sajnálom.

A linkeket köszönöm. Addig nem is jelentkezem, amíg el nem olvasom. Ha a tartalmuk meggyőz arról, hogy képtelenség az elgondolásom, nem is jelentkezem többé.

Ellenkező esetben (ha nem sikerült meggyőznöd), engedd meg, hogy létrehozzam a modellt, itt, és én magam győződjem meg arról, hogy képtelenség.

Sosem kívántam a csillagász társadalommal vitázni. Hogyan mondhatod azt, hogy elvonom a figyelmüket a munkájukról, ha nem is keresek kapcsolatot velük?

Miért fáj az neked, hogy valakinek tetszik az elgondolásom, és együtt akar működni velem.

Találtál-e logikátlanságot, sértő tartalmat az eddigiekben?

A szavaidból már-már fenyegetést érzek. Megszüntetni a topic-ot egyszerűbb, mint érveket ütköztetni?

Nyugodj meg, és gondolj pozitív dolgokra!

Üdvözöl:

HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.08. 12:12

Kedves Fórumtársak!
Az illető hivatkozásokon nem találtam olyan tartalmat, ami kizárná a modell működőképességét. Tehát, maradok a Fórumon. Magánlevelezésben, szívesen kapcsolatba lépnék Cbo-val. Beszélgetés kezdeményezésével nem akarom zavarni. Ha mégis ellátogatna ide, értesülne arról, hogy nyitott vagyok a kapcsolatfelvételre. Ha Ő úgyszintén, kérem jelentkezzen! Dr. Benkő József doktori értekezése döntő hányadának felfogásához nincs meg a kellő szakismeretem, de az általam megértett részben van néhány dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet. Szeretném megbeszélni vele. Utánanéztem: Cbo, a kezdetektől jelen van a Fórumon. Óriási tapasztalata lehet, én pedig, szívesen tanulok.
Nehezen viselem a sárba tiportatást. Én magam, nem tenném ezt senkivel. Az eszközeim, képességeim meglennének hozzá, csak a morális háttér hiányzik. Alig tudtam aludni, most is szétszórt vagyok. Egy kalap alá vettek a „Jesus” nevű felhasználóval, aki hívatlanul, kéretlenül, kinyilatkoztatásszerűen terjesztette eszméit. Én, itt, otthon vagyok! A modellem beleillik az „ElméletiKérdések/RRLyrae” kategóriába. Persze, más modell is beleillik. Nagyon örülnék, ha valaki más is elkezdene itt, egy más alapon nyugvó modellt létrehozni.
Az enyémet is átveheti valaki, aki felkészültebb nálam. Izgalmamban, a tenyeremet dörzsölve figyelném a háttérből, hogyan alakul a modell. Addig is, én dolgozom rajta, de segítséget kérek, és elfogadok. Amit a tudomány űzéséről mondtam, komolyan gondoltam.
Volt egy időszak az életemben, amikor programozással foglalkoztam. Nulláról kezdtem. A „Hello, World!” képernyőre íratásától, önképzéssel (8 év alatt) eljutottam egy háromirányú keresztrejtvényeket alkotó program megírásáig. Tetszőleges méretben, tetszőleges nyelven. Pontosabban: spanyolul, franciául, és németül. (Olaszul nagyon nehéz, mert minden szó magánhangzóra végződik; magyarul, csak a szótári alak megengedett, és csak szimmetrikus rács lehet; angolul, elvből, nem!) Aki nem hiszi, küldök neki mustrát!
Senki ne tekintsen le rám a tekintély magaslatából! (Persze senki másra sem!) Csekély a tudásom, de szorgalmasan tömöm be a rajta tátongó lékeket.
A tudomány világában általánosan elfogadott tanokat nem tűzzel-vassal, tekintéllyel kell védeni. Ha a modellem végül nem igazolja az elgondolásomat, attól csak erősebb lesz az uralkodó nézetet. Ha mégis engem igazolna, akkor viszont gazdagabb!
A hétvégén jelentkezem.
HiL
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.11. 10:59

Kedves Fórumtársak!

A Wikipédedia Kepler-probléma szócikkének a megoldását nem hiszem, hogy az Excel számára érthetően meg tudnám fogalmazni, mivel a teljes megértéséhez is, sajnos, kevés a tudásom. Ha valakinek sikerülne, ez lenne az igazán elegáns megoldás. Addig is be kell érnem egy saját, bizonytalanabb, de megfelelőnek tűnő változattal. A múltkor mondtam, hogy érzek valami homályos összefüggést a pálya sugara és a keringési sebesség között. Azt hiszem, megtaláltam, az „astro.u_szeged.hu/oktatas/csillagaszat/5_Egi_mechanika/egi_mechanika.html#id2491597” honlapon. (Lásd, alább!)

Ezt a képletet is úgy fogom alkalmazni, hogy ezt sem értem igazán. (Így előfordulhat, hogy ismét hibáznom. Figyeljetek!) A változókat ismerem, de jó lenne, ha valaki elmagyarázná, hogy mi, miért van így, és nem másképp?
(Eredetileg, utolsó mentsvárnak, egy olyan eljárás gondoltam, amely a másik fókuszpontból indul ki, de annál különböző időtartamú fényfluxusok lettek volna. Ez Jobb!)

Először az adatképzés új elvét kell tisztázni.

Követelmények:
A körpálya, az ellipszisalakúnak speciális esete, (a = b; nagytengely = kistengely) tehát az új Excel-táblán is tudnunk kell képezni a Körpálya.xls adatait, „a” és „b” paraméterek révén.
Ügyeljünk a másodpercenkénti rekordképzés megtartására is.
Képeznünk kell egy, a valóságos méretnek megfelelő elliptikus pályát. (annak a függvényét)
Ki kell jelölnünk rajta a keringés időpillanatait.

Az utóbbi kettő kitétel a megoldandó feladat.

Az ellipszis, igazából nem jelenik meg, csupán a csillag másodpercenkénti tartózkodási helyének egyik mértani helyeként használjuk az eljárás során.
Az ellipszis középponti egyenletét ((x*x/a*a)+(y*y/b*b)=1) el kell tolnunk úgy, hogy az egyik gyújtópontja (fókusztávolság=gyök((a*a)-(b*b))) a koordináta rendszer origójában legyen. (eltolt ellipszis= ((x*x-gyök((a*a)-(b*b))/(a*a))+((y*y)/(b*b))=1)

A korábban kialakított körpályából indulunk ki. A nagy- és kistengely (a;b) által meghatározzuk a kör átlóján az ellipszis egyik gyújtópontját. Ez egy (R-gyök((a*a)-(b*b)) és
egy (R+gyök((a*a)-(b*b)) szakaszra osztja az átlót. Az első a napközeli, a másik a naptávoli vezérsugár. Az újonnan talált képlettel (v*v=G*M*(2/r-1/a)) kiszámítjuk a perihélium pálya menti sebességét. Kiszámítjuk, milyen szögű az elmozdulás történik egy szekundum alatt. (A perihéliumsugárral a fókusz köré rajzolt kör kerületével elosztjuk az egy másodperc alatt megtett utat.) Ez az irányszög lesz a következő másodpercbéli tartózkodási hely első mértani helye. A másik mértani hely az ellipszis egyenlete. A fókusz és az újonnan kiszámított pont által meghatározott szakaszra alapozva megismételjük az egész műveletsort, a képzett irányszöget hozzáadjuk az előző pillanatnyi tartózkodási hely irányszögéhez. Mindaddig ismételjük, amíg el nem érjük a naptávol pontot. (Ha minden jól megy, a keringési idő felénél érkezünk oda.) Ott visszafordulunk és visszafelé is megismételjük a műveletsort. A két adatsor pillanatnyi helyzetkoordinátái között lesznek eltérések. Ezeket páronként átlagolni kell. (Az eltérés abból adódik, hogy mi egy másodperc időtartamon belül egyenletes sebességgel számoltunk, miközben az folyamatosan változik. Mindkét adatsor fűrészfogas, de ellentétesen.)
Programozási tapasztalatból tudom, hogy a hibakeresés teszi ki a munka 80- 90 százalékát. Vegyétek át tőlem ezt az oroszlánrészt!
Köszönöm:

HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.13. 21:21

Kedves Fórumtársak!
A múltkor kifejtett eljárás véget módosítanám. A keresett időpontbeli tartózkodási hely második mértani helye az ellipszis egyenlete lett volna. Ehelyett kitaláltam egy jobbat. A fókusz (F2) és a mindenkori koordináta (P) közötti szakasz (Vs (VezérSugár)) – az irányszög (alfa) ismeretében – kifejezhető a rendelkezésre álló adatokkal. Az alábbi ábrán látható két derékszögű háromszög: F1-Tp-P és F2-Tp-P. P-Tp szakasz mindkettőnek egyik befogója. Ezek után felírható az ábrán látható kifejezés, amelyet rendezve és egyszerűsítve az lentebb szereplő kifejezést kapjuk Vs-re. (A P-ben összefutó két vezérsugár összege 2a. Ebből fejezzük ki F1-P szakaszt.)
Ellenőrizzétek az elvet, és vezessétek le a kifejezést! Ha hibát találtok, szóljatok. Én nem foglalkozom az ellenőrzéssel, mert nem tudom más szemmel nézni. A hétvégén megpróbálom Excel-be ültetni. Ha hiba van, az ott úgyis kiderül. Ha értesítetek, azonnal tudom javítani. Ezzel időt nyerünk.
Köszönöm az együttműködést.
HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.17. 10:51

Kedves Fórumtársak!

FIGYELMETLENSÉGI HIBA! Az előző csatolmány utolsó képletének nevezőjében „F” szerepel; helyesen: „Ft”!!!!!
A koordinátaképzés oda-vissza meneteltetésének átlagolását végül elvetettem. Ilyesmit majdnem olyan nehéz az Excel torkán lenyomni, mint egy egyenletrendszer megoldását. Nem erre való.
Nagyon bíztam a vezérsugár képletében. (alább csatolom a levezetését). Nem vagyok matematikus. „Ft” itt nem „erő*idő” a számomra, hanem „FókuszTávolság”. Az érthetőség kedvéért, kompromisszumot kötöttem önmagammal. Nálam, jelcsoport is jelölhet egyetlen operandust. A bizalmam nem volt alaptalan. A számlálóban, a2-(Ft)2 = (a-(Ft))* (a+(Ft)).
A nevezőben „cos (alfa)” értéke „0” foknál „1”; 180 foknál „-1”. Perihelion és aphelion esetén, a nevező a számlálónak hol az egyik, hol a másik tényezőjével lesz egyenlő. Egyszerűsítés után, a képlet valóban a megfelelő értéket adja.
A „PályaMentiSebesség” interneten talált képletében eleve bíztam. Mindkét képlet engedelmesen belesimult az Excel- táblába. A másodpercenkénti szögsebesség oszlopával viszont, napokig küszködtem. A feladat pongyola megfogalmazása, és az Excel cos() függvényének helytelen értelmezése okozta a zavart. Megint a gépnek volt igaza!
A helyesen megfogalmazott képletnél jelentkezett a fűrészfoghatás. A keringési idő feléig, 15-20 %-os eltolódást okozott. Az oda-vissza járkálás helyett, egy korrekciós állandóval szoroztam az oszlop celláit. Jelenleg, az állandó révén, a modell századmásodperc pontossággal közelíti meg az aphelion számított beálltát. Ez nem elég! A pongyolaság később megbosszulja magát. A Excel képességeinek határáig kell folytatni az állandó pontosítását. Hátra van még a pálya visszatérő ága is. Itt ugyanis, a korrekciós állandó reciprokát kell alkalmazni. A pillanatnyi tartózkodás koordinátáinak, és a sebességvektornak a képzése aligha okoz majd gondot. Ugyanaz, mint a körpályánál.
A hétvégén közreadom az Excel-tábla leírását.
Üdvözlet:

HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.19. 18:46

Kedves Fórumtársak!

Nem sikerült megalkotnom a valóságnak megfelelő elliptikus pálya modelljét. A hiba a keringés irányszögének képletében van. A fűrészfogak nem okozhatnak 15-20 százalékos eltolódást. A képlet rossz! A pillanatnyi sebesség megállapítása jó, de két érték között az elmozdulás szögét az átlagsebesség alapján kellene megállapítani. A jelenlegi változat a rendelkezésre álló nagyobb sebességgel számol, így természetes, hogy az aphelion elérése előtt eléri maximális vezérsugárértéket. (A korrekció lényege éppen a Vs(max) és a naptávol összehangolása.) A korrekció reciproka értelmezhetetlen adatokat produkált a visszatérő ágban. Külön korrekciós érték meghatározása is hibás eredményt hozott erre az ágra. Többféle módon is megpróbáltam az átlagsebességgel számolni. Ezt az Excel nehezen tűrte. Ragaszkodom az Excel-hez. Egy adatsort szolgáltató program megírása hónapokra lekötné minden erőmet. Fölöslegesen. Bele kellene ásnom magam a csillagászatba is, hogy létrehozzak valamit, amit az első idelátogató szakember kirázna a kisujjából. Várjuk ki, amíg ideér az illető, és megoldja! Ha nem jönne, akkor is ráérünk később kijavítani az elliptikus modellt.
Nincs akkora baj, hogy ne lehetne folytatni. A korrigált Excel-tábla, ha nem is a valóságnak tökéletesen megfelelő modell adatait képzi le, de a perihelion-tól az aphelion-ig a korrigált adatok is pontosak. Nem pusztán a Napközel, Naptávol adatai felelnek meg a valóságnak, de a Nagytengelyre merőleges vezérsugár táblázatbeli hossza is megegyezik a számítottal. (Teszteljétek! Ha bárhol eltérést találtok, szóljatok!) Én, használhatónak találom a korrigált modellt. Az alapadatok módosításával bármelyik RRLyrae csillagra alkalmazható. Napközelben, a keringési törvényeknek megfelelően, kb. hétszer akkora a pályamenti sebesség, mint Naptávolban. A vezérsugár is megfelel a szabályoknak. Minden másodpercre van koordinátánk, sebesség-, és irányvektorunk. A visszatérő pályarészt pedig tükrözéssel képezhetjük a távolodó ágból.
Az Excel táblát, továbbra sem tudom feltölteni, de az alábbi részletes leírással bárki létrehozhatja a maga gépén.
B2-ben > =E$15
B3-ban > =((E$9*E$9)-(E$13*E$13))/(E$9+E$13*COS(D2*PI()/(E$5/2))) Lehúzva másolni.
C2-ben > =GYÖK(E$3*((2/B2)-(1/E$9)))
C3-ban > =((C3/(2*B3*PI())*48960)+D2) Lehúzva másolni T/2-ig (24480 s)
D2-ben > =(C2/(2*B2*PI())*E5)
D3-ban > =((C3/(2*B3*PI())*48960)+D2) Lehúzva másolni.
E3-ban > =6,6743*1,292798*10000000000000000000
E5-ben > 48960
E7-ben > 1736813391
E9-ben > =E7
E11-ben > =E7/3*2
E13-ban > =GYÖK((E9*E9)-(E11*E11))
E15-ben > =E9-E13
E17-ben > =E9+E13
E19-ben > 0,999996876656223
F2-ben > =E$15
F3-ban > =B2*COS(D3*PI()/(E$5/2))
G4-ben > =B3*SIN(D4*PI()/(E$5/2))
H4-ben > =F4-F3
I4-ben > =G4-G3
J4-ben > =GYÖK(H4*H4+I4*I4)

Mindenkinek békés Karácsonyt és eredményekben gazdag Újesztendőt kívánok! Januárban már az RR Lyrae fénygörbéjének modellezésével foglalkozhatunk.
Üdvözlet,
HiL
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
HiL
Hozzászólások: 87
Csatlakozott: 2021.11.19. 12:01

Re: RR Lyrae

Hozzászólás Szerző: HiL » 2021.12.26. 09:10

Kedves Fórumtársak!

A modell kidolgozásának januári megkezdése előtt, szeretném ismertetni annak működési elvét, bár a figyelmesebb olvasók már biztosan ki is találták.
Elöljáróban ismét leszögezem, hogy szívesen veszek minden NEM tekintélyelvű kritikát, észrevételt és tevőleges hozzájárulást a munkafolyamathoz. Ha valakinek a modell működési elve ellen volna kifogása, részletesen kifejtheti a jelen topic-ban, de a vele való vitát szeretném magánlevelezésben lefolytatni, és csak annak lezárása után ismertetni az eredményét és érdekes részleteit, itt a fórumon, közös megegyezéssel. A modellképzés átláthatóságának ártana a sok, hosszú kitérő.
A gondolatkísérlet célja, a fény természetének megismerése. A közfelfogás szerint, egy mozgó objektum sebessége nem adódik hozzá, és nem vonódik ki az általa kibocsátott fény sebességéből. Az, ugyanúgy „c” marad, mintha a sugárzó test álló helyzetben maradt volna. Változást, csak a fény frekvenciájában tapasztalunk: kék- illetve vöröseltolódást, attól függően, hogy közeledik, vagy távolodik az objektum.
Azonban, ha mégis felgyorsítható vagy lelassítható lenne egy fénysugár, az ugyanúgy a színképének eltolódásában nyilvánulna meg. Nem látnánk semmi különbséget.
Képzeljük el a következőt:
Egy állandó sebességgel haladó vonat ablakából szemléljük az elsuhanó villanyoszlopokat. A pálya bizonyos szakaszán minden oszlopközbe egy-egy újabb oszlopot telepítettek. Ott, a szemlélő kétszer akkora gyakorisággal (frekvenciával) látja feltűnni az oszlopokat. Pont ugyanezt látná, ha nem az oszloptávolságot feleznénk meg, hanem a vonat sebességét növelnénk hirtelen kétszeresére. A megfigyelést elvégezhetjük minden második oszlop eltávolításával, illetve a sebesség felezésével is. Egyéb támpont hiányában, a szemlélő semmilyen módon nem tudná megállapítani a gyakoriság megváltozásának valódi okát. (A gyorsulás érzékelésének lehetőségét is iktassuk ki. Mondjuk, hogy a szemlélő mély álomba merül az észlelés két időszaka között.)
Számos kísérlet bizonyítja, és erősíti az uralkodó nézet táborának igazát, de egy sem teszi nyilvánvalóvá a sebességösszegződés nézetének hamis voltát. Az uralkodó nézet hívei számára, itt az alkalom a hiánypótlásra! Csattanós érv lenne a kezükben a modell bukása. Ne keveredjünk hosszadalmas vitákba. (Bár, szükség esetén, állok elébe!) Próbáljuk ki! Egy gondolatkísérlet nem kerül semmibe.
Képzeljük el, hogy a fény sebessége „c”-től különböző is lehet, és ezen az alapon, próbáljuk meg az RR Lyrae fénygörbéjét reprodukálni. (Választhattam volna egy cefeidát, egy Mira típusút, vagy akár egy pulzárt is, de az RR Lyrae periódusa illeszthető leginkább egy Excel-táblába, és itt van a rejtélyes Blazskó-hatás is.)
Képzeljük magunkat egy öttusabajnokság futószámának rajtjához: a piros-, fehér- és kéktrikós indulókat egyperces időközönként indítják. Ha a képességeik és erőnlétük is azonos, nagy valószínűséggel, célba érkezni is ugyanilyen sorrendben, egyperces időközönként fognak.
Viszont, ha a piros trikós az átlagnál lassabban, a kék trikós pedig gyorsabban fut, előfordulhat, hogy mindhárman egyszerre érnek célba.
Eszembe jut Cbo által hivatkozott doktori értekezés néhány mondata:
„A pulzáció bizonyos fázisaiban előfordul olyan helyzet, hogy a csillag egyes külső rétegei már összehúzódnak, míg más (belső részek) még tágulnak.” (piros és kék trikós egyszerre érkezik)
„Jól mutatja ennek fontosságát az a meglepő eredmény is, amely szerint az
elsőként felfedezett fedési RR Lyrae-ről kiderült, hogy valójában nem is RR Lyrae, hanem egy 0,26 M tömegű pulzáló csillag, amilyenek kettőscsillagok fejlődése során néha kialakulhatnak (Pietrzynski és társai, 2012)” (mindhárom versenyző egyszerre érkezik)
Ha kellően nagy távot futnak le a versenyzők, (a megfigyelő nagyobb távolságra van a csillagtól) a kéktrikós, akár sokkal korábban indított piros- és fehértrikóst is utolérhet. Másodpercenként indított fényimpulzusokkal helyettesítve a versenyzőket, azt tapasztalnánk, hogy azok egymásra torlódnak, és a távolság függvényében más és más fénygörbét rajzolnak ki. A kérdés az, hogy van-e olyan távolság, ahonnan a görbék pontosan az RR Lyrae modulációját adják vissza és, hogy ez a távolság egyezik-e a más úton megállapított csillagtávolsággal? Ha igen, az azért jelent valamit! Ha nem, az is! (az ellentábor számára)
Véleményem szerint, az eddig kialakított keringési modellel képzett adatok alapján meg lehet válaszolni a fenti kérdést, de a továbbiakhoz már a fűrészfogas kérdést is meg kell oldani. Nem elfogadható, hogy egy rossz képletből kényszerítsünk ki jó eredményt, egy újra és újra meghatározandó tapasztalati korrekciós értékkel. A Blazskó-hatás modellezéséhez el kell érni, hogy a paraméterek táblázatba írásával azonnal, automatikusan létrejöjjön az adatsor.
Paraméterek:
- Megfigyelőtől mért távolság
- Keringési idő
- A csillagok tömege
- Fél Nagytengelyek
- Pályák lapultsága
Ezen felül még szükség lesz a keringési rendszer függőleges, látóiránnyal megegyező, és arra merőleges tengelyek körüli megforgathatóságnak lehetőségére is, és a körülfordulások időtartamának tetszés szerinti megadhatóságára.
BUÉK mindenkinek,

HiL
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”