RR Lyrae

[HiL]

Sziasztok!

Öregszem!
A múltkori ötletem alkalmatlan a közegbéli sebességcsökkenés mikéntjének vizsgálatára! Akár lelassul a fény a közegben, akár „c” marad a sebessége és hosszabb utat jár be, ugyanúgy késni fog, és az interferencia kioltja az egyesített fényt mind a két esetben. Ily módon nem lehet a fény ide-oda verődését sem cáfolni, sem igazolni. Viszont arra mégis jó a kísérlet, hogy megtudjuk, hogy van-e egyáltalán lassulás, és ez talán még izgalmasabb kérdés!
Ha valaki mégiscsak elvégezné a múltkor felötlött kísérletet, a magam részéről nem lepődnék meg azon, ha az interferencia nem oltaná ki a fényt, azaz a közegben is „c” lenne a fény sebessége. Addig is lássuk a jelenség hivatalos értelmezését.
Nézzetek utána! A Snellius–Descartes-törvény érthetően, és a gyakorlatban tökéletesen használhatóan írja le, és magyarázza a fénytörés jelenségét. Nekem is csupán elvi fenntartásom lehet. Az is csak azért, mert nem tudom elképzelni a jelenség lezajlásának mikéntjét.
Sehogy sem tudom megokolni, és ezért elfogadni sem azt (még a Huygens–Fresnel-elv megismerése után sem), hogy a fény egy közeghatáron átlépve lelassuljon, majd a közegből kilépve ismét felgyorsuljon. Mi a jó fene okozhatná a sebességváltozást, ha nem a fény energiája? Tegyük fel, hogy elfogadjuk a fény energiájának a frekvenciától való függését; akkor képzeljünk el – mondjuk – egy halványlila fénysugarat, ami belép a közegbe, és áthalad rajta, majd kilép belőle – és mindvégig halványlila marad. A fény energiája mindvégig ugyanakkora maradt. Hogyan kell a lelassult fényt elképzelni, ha a frekvenciája végig ugyanolyan? Miben nyilvánul meg a lassulás? A hivatalos válasz: magában a fénytörésben.
A Huygens–Fresnel-elv adta a sebesség lelassulásának alapgondolatát, és egyben a magyarázatát is. Akkoriban még feltételezték az éter, mit a fényt közvetítő közeg létezését. Amennyiben a fény ebben az éterben hullámfrontot alkot, akkor tökéletesen elképzelhető az effajta hullámtörés a közeghatáron. A határfelülettel szöget bezáró hullámfront végigsöpör a partvonalon (pontosabban: felszínen). Sorban, egymás után eléri a felület réseit, és túlsó oldalon új elemi hullámok ébrednek, és alkotnak egy másik frontot a másik közegben, amely front az eredetivel szöget zár be, ha az itteni hullám sebessége más, mint az eredeti volt.
Nem hiszem, hogy a fotonok hullámfrontot alkothatnának. Az 19. században még feltételezték az éter létezését, azóta kiderült, hogy nem létezik. A fotonoknak nincs szükségük közvetítő közegre. Párhuzamos egyenesek mentén haladnak tova. A egymással szomszédos fénysugaraknak más és más a rezgési síkjuk, rezgésszámuk. Többé kevésbé egymástól függetlenül érik el a közeg határfelületét.
A hullámfront híján, aligha lehet a fénytörést az anyagi közegben lelassuló fénnyel magyarázni. Valószínű, hogy a múltkor javasolt kísérlet sem igazolná a fény lelassulását. Szerintem, a fény tetszőleges hosszúságú utat háborítatlanul megtehet az anyagi közegben. A pályája ott is egyenes vonal mentén halad. Az is lehet, hogy a fénytörést sem maga az anyag okozza, hanem a belépési és a kilépési határfelület. Legközelebb ezekkel a határfelületekkel foglalkozom.
Üdvözlet,

HiL

[HiL]

Sziasztok!
Képzeljétek el a Young-féle kettős rés kísérletet csillagászati méretekben! Némi módosítással…
A két rés - mint fényforrás - helyébe egy félnapos periódusú kettőscsillagot.
A rés-ernyő távolság legyen az RRLyrae távolsága! Ez az adat nem is olyan lényeges. Lehetne akár intergalaktikus távolság is. Csak az a lényeg, hogy elég nagy legyen ahhoz, hogy a két csillag fénye egybeolvadjon.
Ha merőlegesen látunk rá a két csillagot összekötő szakasz felezőpontjára, akkor a képzeletbeli ernyő nulladrendű interferenciapontjában tartózkodunk, azaz a két csillagból érkező interferáló fénysugár erősíti egymást. (Függetlenül a frekvenciától, réstávolságtól és ernyőtávolságtól.)
A keringés során, az a látóirányra merőleges sík, amely a két csillagot tartalmazza, elfordulni látszik. Más szemléletmód szerint, a megfigyelő kikerül a nulladrendű interferenciapontból, és elmozdul a képzeletbeli ernyőn, és más fényerőértékeket alakít ki a interferencia. A Young-féle kísérletnél az ernyő egy sík felület, itt viszont egy hengerpalást. Ennél lényegesebb különbség , hogy a csillagmodellnél a keringés során folyamatosan változik a csillagok megfigyelőtől mért távolsága. A két csillagról egyszerre, azonos fázisban induló fénysugár más és más fázisban fog az észlelőhöz érkezni. Lesznek kifényesedési, és kioltási pontok. Mégpedig szépszámmal! A keringési idő fele alatt éppen annyi, amennyi a két csillag távolságának és a fény hullámhosszának a hányadosa.
A keringés során a csillagok radiális elmozdulása határozza meg a kifényesedések időbeli eloszlását. Valószínűleg, egy sinus görbét fog követni.
A forgó mágnes által indukált váltóáramhoz tudnám hasonlítani a modell működését.
Mondjátok meg, milyen elvi nehézségét, ill. akadályát látjátok a modell működésének?

HiL

[qadmester]

Szia Hil!
"Öreg" fórumtársam!
Most, hogy már megismerkedtünk, tudnod kell a választ, miért, hogyan lassul a fény közegben!!?? Ebben az esetben, véletlenül, használták a logikát és helyes következtetésre jutottak. Közegben haladva a foton megtett útja változik, más ok nem lehet a lassulásra! Azonban, ha az univerzum, maga lenne a közeg, amiben a foton éppen halad, akkor most más lenne a "c" sebessége!!!
És nem felejtettem el, nem az van, hogy a bátorság hiánya miatt nem reagáltam még érdemben a "találkozzunk" felhívásra! Februárban nem dolgozom...akkor bármikor, némi egyeztetés után természetesen...!
Úgy készülj, hogy nem lesz elég párórás csevej...Jólenne, ha lenne tábla vagy bármi amire írhatok..Álltalános iskolai matek, amiről beszélni fogok és elárulom neked mi az idő, az idő definíciója, keletkezésének ideje, oka!
Tisztelettel józan paraszt!

[HiL]

Sziasztok!
A legutóbbi ötlet alapján készített fénygörbe sem olyan, mint az RRLyr-é. Inkább két, különböző magasságú cukorsüveg-hegyre hasonlít. Folytatom a keresést.
Qadmesternek üzenem: A fény közegbeli sebessége csak egy kitérő volt ebben a rovatban. Már nem is lényeges az RRLyr szempontjából. Tudom, én hoztam szóba. Bocsánat. A jövőben csak akkor jelentkezem, ha a mondandóm a fő csapásirányba esik.
A birtokodban lévő tudást bátran közzéteheted itt a Fórumon. Nincs mitől félned. A nyilvánosság a garancia arra, hogy senki sem fogja ellopni. Én magam, kíváncsi is vagyok. Biztosan el fogom olvasni.
Üdv,
HiL

[qadmester]

Üdv!
Ez a fórum lehet akár az első közlés helye??? Nem tiltja valami szabály?
Tisztelettel józan paraszt!