" Te mit tapasztaltál a GSO-nál?"Lovász András írta: ↑2022.11.16. 08:23Tehát végre valahára felteszem a kérdést: vajon mi annak a magyarázata, hogy nálad két különböző korrektor ugyanúgy viselkedik (azaz gömbi korrekciót végez), nálam pedig egy harmadik nem teszi ezt? Mit csinálhatok rosszul? Te mit tapasztaltál a GSO-nál?
Ahogy olvasgatok kómakorrektorokról, általában csak arról esik szó, hogy az okulártól való távolság változtatásával hogyan változik a kómakorrigált terület.
Úgy tudom, minden korrektornál meg van adva, hogy milyen fényerő mellett hozza a 40 mm átmérőjű kómakorrigált ( mármint kóma szempontjából diffrakcióhatárolt) területet. Pl.: TV Paracorr ll: F/3,5; GSO: F/4,5 stb. A megadott értékeknél fényerősebb rendszerekben kisebb, "fényerőtlenebbekben" pedig nagyobb területet képez le diffrakcióhatároltan; az okulártól való távolság változtatásával igyekeznek kimaxolni ezt a területet.
Még egy érdekesség (elnézést kérek, ha korábban már írtam erről): azt is észrevettem, hogy mióta relatíve nagyobb lett a segédtükröm, mint a rajta áthaladó sugárkúp keresztmetszete, azóta sokkal jobb lett a látómező széle. Nem a vignettálásról, hanem a széltorzításról beszélek. S ez kómakorrektor nélkül is így van! Ugyanis nem vágja le a segéd széle a diffrakciós képet. Könnyen belátható, hogy a főtükör átmérőjének (és ezzel együtt a segédének) növelésével az erre való érzékenység csökken! A LM szélein is tökéletes képet adó Newton az, aminek a segédjének kistengelye=a sugárkúp keresztmetszete+a legnagyob látószöget adó okulár field stop-ja. Nálam ez a jelenlegi hátrahúzott főtükörrel 65 mm-t követelne meg, azonban csak 58 mm-es, de ez csak az ES 24/68-as okuláromat érinti. Tehát - főleg kisebb apertúráknál - nem lehet büntetlenül csökkenteni a segéd méretét. Egy fél méteres távcsőnél már kellemes lehet az arány!
A GSO-t f/5-höz használtam. Amikor csináltam az f/4-es 300-ast, csak akkor szembesültem a jelenséggel, hogy a fényerős távcsöveknél mennyire máshogy viselkednek az okulárok a gömbi korrekciót tekintve. Aztán az f/4-hez megvettem az ES korrektort, és csak ekkor jött a tapasztalás, hogy hangolható a gömbi korrekció. Ezért nincs a GSO-val ilyen irányú tapasztalatom.
A sejtésem viszont az, hogy a Te esetedben már nem olyan fényerős az optika, hogy jelentős változást láss a távolság változtatásával.
"Ahogy olvasgatok kómakorrektorokról, általában csak arról esik szó, hogy az okulártól való távolság változtatásával hogyan változik a kómakorrigált terület."
Mike Lockwood neve ismert tükörcsiszoló körökben, főleg fényerős tükreiről, amikhez Paracorrt használ. A TeleVue is hivatkozik rá a reklámjaiban. A vásárlás előtt tájékozódva találtam meg, hogy a Paracorr hangolását ő is a gömbi korrekcióhoz igazítja, nem a kómához, ezért is mertem megvenni.
Itt ír pl. erről egy mondatban:
https://www.loptics.com/articles/okiete ... x2009.html
"I spent some time tweaking the Paracorr 2 position to minimize spherical aberration. This paid off - Jupiter looked spectacular!"
A másik felvetésedhez annyit tennék hozzá, hogy minél fényerősebb az optika, annál kisebb lesz a vignettáció mértéke, ha csak csillagra jön ki a fénykúp. Én f/4-nél sem veszem észre, hogy torzak lennének a látómező szélén a csillagok még a 20 mm-es 100 fokos oklival sem. Ennek ellenére sem javaslom, hogy mm-re pontosan akkora legyen csak a segéd, mint a sugárkúp, én is rá szoktam hagyni 3-4 mm-t.
" A LM szélein is tökéletes képet adó Newton az, aminek a segédjének kistengelye=a sugárkúp keresztmetszete+a legnagyob látószöget adó okulár field stop-ja."
Akkor ha jól értem (jól értem?), és el szeretném érni a lehető legjobb szélkorrekciót, akkor a 165/660-asomat át kell építsem. A 38 mm-es segédre csak a fent említett 3 mm ráhagyással fér a fénykúp. Ehhez hozzászámítom a 20 mm-es 100°-os okulár 36 mm-es mezőblendéjét (ha úgy tetszik, field stopját), akkor mehet bele egy 71 mm-es segédtükör.
Azt látom, hogy ez az elmélet ez esetben ellentmond a gyakorlattal. A 38 mm-es segéddel 0.6 magnitúdó veszteség jut a látómező legszélére, a látómezőn félúton 0.2 magnitúdó a visszaesés. Tapasztalatom szerint ebből semmi sem tűnik fel vizuális észlelés közben. A brutális kitakarás növekedés viszont az egész látómezőben érezteti hatását, ami ugyan a legkisebb nagyításon valószínűleg szintén nem vehető észre (csak a fényveszteség), viszont nagyban csökken a távcső teljesítőképessége egyéb területeken.