Re: Okulárok fókusza
Elküldve: 2023.06.30. 11:57
Ezt elmagyaráznád, hogy miért?Lovász András írta: ↑2023.06.26. 13:52
Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.
Ezt elmagyaráznád, hogy miért?Lovász András írta: ↑2023.06.26. 13:52
Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.
Ezek szerint az f/15,75 nyílásviszony ezt önmagában nem magyarázza?mizar írta: ↑2023.06.30. 11:57Ezt elmagyaráznád, hogy miért?Lovász András írta: ↑2023.06.26. 13:52
Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.
Nem. Mert nem egy F/15,75-ös nyílásviszonyú paraboloidról van szó, hanem egy paraboloid szeletről.
Feltétlen beszámolok róla.mizar írta: ↑2023.06.30. 12:59Nem. Mert nem egy F/15,75-ös nyílásviszonyú paraboloidról van szó, hanem egy paraboloid szeletről.
És attól is, hogy mit jelent a teljes látómező.
0,2 fok? 1 fok?
Az off axis Newton nem kómamentes rendszer, de ennyire kis átmérőben bizonyos esetekben valóban
az Airy korong mérete alatt lehet a kóma, ami gyakorlatilag kómamenteset jelent.
Ha így nézzük, Andrásnak igaza van.
De egy fényerős 70 cm-es tükörből kihozott 250-es off axis Newtonnál még csak kóma korrektorral lehet ezt elérni.
Egyébként majd elmondod gondolom, hogy kómamentes vagy sem.
Bár többféle képlet is létezik (ahogy a felbontóképesség kiszámítására is), én most ezek átlagát veszem alapul.mizar írta: ↑2023.06.30. 11:57Ezt elmagyaráznád, hogy miért?Lovász András írta: ↑2023.06.26. 13:52
Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.
Érdekes ez a képlet, de a szimulációval nagyjából egyezik. Nekem ez a kísérlet kimaradt a sorból, számomra az off axis Newton egy érdekesség, olyan mint az apodizáló maszk és társai.Lovász András írta: ↑2023.06.30. 13:53Bár többféle képlet is létezik (ahogy a felbontóképesség kiszámítására is), én most ezek átlagát veszem alapul.mizar írta: ↑2023.06.30. 11:57Ezt elmagyaráznád, hogy miért?Lovász András írta: ↑2023.06.26. 13:52
Az sem utolsó, hogy gyakorlatilag megszűnik a kómahiba a teljes látómezőben.
A fókuszarány köbe osztva ötvennel megmutatja annak a területnek az ármérőjét, amelyen belül kóma szempontjából diffrakcióhatárolt a leképezés. Tehát valóban pontatlanul fogalmaztam: nem megszűnik, hanem az adott terület határáig észrevehetetlen.
F/15-nél ez egy 67mm átmérőjű kör. Ha Gábor ebből "használja" mondjuk a középső 20 mm-t, akkor az is még bőven a prémium kategóriába esik. Így értettem a "megszűnik" kifejezést.
Ha picit gyorsabban akarsz haladni, akkor érdemes kiválasztani a zenét környékén egy kb. 2 magnitudós csillagot. Először megnézed alaposan intra- és extrafóluszban a 76 mm-es off-axis maszkkal kb. 2D (150x) nagyításban. Ez azért kell, hogy láss egy makulátlan leképezésű csillagtesztet. Ezután leveszed a maszkot és okulárt cserélsz, szintén 2D nagyítást (400x) megcélozva. Ezt nyilván sokkal inkább háborgatni fogja a légkör nyugtalansága, de ettől próbálj elvonatkoztatni. Hasonlítsd össze a a kétféle diffrakciós mintázatot! Minél inkább egyeznek, annál jobb a tükröd!tgabor írta: ↑2023.06.30. 11:56Igen én is érzem, hogy nem megalapozott még dűlőre jutni. Tudom, van 4 nagyobbacska kráter, meg néhány ezeknél kisebb. A fotók többségét látva ezt a négyet észlelni már elég jó eredmény. Majd megint belevágok, ha jobb pozícióban lesz az első negyed utáni Hold. Mindenesetre roppant jó móka, meg észlelési gyakorlat.Anti_45 írta: ↑2023.06.30. 11:30
Ezt már én is olvastam,hogy a Plato kráterei - ami egyébként jóval több mint 2 - jó teszt a távcsőnek(én még nem próbáltam),de ehhez szerintem most nagyon nincs optimális helyzetben (magasságban).
Hamis eredményt kaphatsz,oktalanul alulértékelve a tükröd.
Hangsúlyozom: nem állítom,hogy kiváló és az ellenkezőjét sem,de egy rossz időben, helytelen körülmények/állapotok között végzett teszt nagyon félre tud vezetni.
Tudom.