Sztorik és legendák

astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.04.30. 10:09

No ekkor egy Werner HEISENBERG-sztori. Ezt egykori főnököm meséltte, aki egy félévig ösztöndíjjal a tanítványa volt.
Heisenberg nagyon közvetlen szívélyes, de akkurátus ember volt, szerette a pontos idő- és élet beosztást. A laboratóriumi gyakorlatok, és a szemináriumok időpontjait nagyon pontosan betartotta, és pontosan is fejezte be.
A tanársegédek ezért minden új tanítványnak nyomatékosan a lelkére kötötték:
. Heisenberg professzor laboratóriumában délután 4 órakor még a kozmikus sugárzás is leáll. BQ
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.04.30. 15:21

Még egy KÖVESLIGETHYÁDA szine és visszája:
Eöfvös Loránd az általa szerkesztett torziós-inga ("Eötvös-inga") terepi kipróbálására először 1892-ben a Vas megyei Ság-hegyre telepítette ki az első, gyakorlatilag is alkalmazható műszert, a hegytömeg gravitációs hatásának mérésére. (A Ság-hegy geometriailag eléggé szabályos, anyagában homogén vulkáni kúpjának a gravitációs hatását elméletileg is közelítőleg ki lehet számolni, így a műszer megbízhatósága ellenőrizhető.) A több hetes nyári expedíciót az Egyetem fizikai Intézetének tanársegéde, KÖVESLIGETHY Radó (1864-1934) csillagász vezette, résztvevő Tangl Károly fizikus és Oltay Károly geodéta voltak. (Eötvös csak néha dugta oda az orrát.) A legenda szerint - amit azonban több helyen is leírtak - ugyan akkor ott végeztek klasszikus ingás gravitációs mérést a bécsi Katinai Földrajzi Intézet geodétái is. Egy alkalommal, a jó helyi borból a derék osztrákok annyit itt, hogy Kövesligethynek kellett haza támogatni a két megtermet katona-mérnököt.
Másnap a faluban elterjedt a híre: Kövesligethy professzor úgy leitta magát, hogy két katona is alig tudta haza támogatni.
Most jön a csavar: ez az anekdota sem nem jellemző, de még csak nem is igaz! Ugyanis az osztrák katonai felmérés 1885-ben történt, 7 évvel az Eötvös által kezdeményezett mérés előtt. Aligha valószínű, hogy a katona-mérnökök hét évig üldögéltek volna részegen a Ság-hegyen, várva hogy valaki haza támogassa őket.
Igaz viszont, hogy a klasszikus mérés egészen rossz volt, éppen ellentétes irányba mutató hatást mutattak ki, mint az az elméleti számításokból és az Eötvös-ingás mérésekből is adódik. Így mutatták ki, hogy az Eötvös-féle torziós inga kb. 10 000-szer pontosabb az akkor legjobb hagyományos inga-méréseknél. (BQ)
Kirami
Hozzászólások: 227
Csatlakozott: 2009.09.07. 15:09

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: Kirami » 2010.05.04. 16:16

Figyi kedves kollégák, létezik messier.lap.hu! :lol:
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.05.09. 01:13

Halló! Most, hogy feljönnek a szép gömbhalmazok (M3, M23, M92, M10, 12, stb), talán egy rlégi kis törtéénet, egykiri szorgos amtőr térsunk, Fejes Imre emlékére is:

Egy üstökös kitörés – romantikával
A Holmes-üstökös fényesség-kitörése rendkívüli mértékével – milliószoros fényerősség növekedésével – egyedülálló. Maga a váratlan fellobbanás, bár ritkán fordul elő, de nem példa nélküli. Magam először 35 évvel ezelőtt az Alcock 1963 III. (jelenlegi jelzéssel C/1963 F1) üstökös esetében lehettem tanúja egy erős fényesség kitörésnek. Bár a fényesség „ugrása” ekkor csak 4 magnitúdót tett ki, az észlelés körülményei eléggé „romantikusak” voltak.
1963 tavaszán már hosszabb ideje észleltük az Alcock 1963b (1963 III. üstököst). Május vége felé a fényessége – a Naptól és a Földtől egyaránt távolodva – már csökkenőben volt: Május 20. körül már a 7. nagyságrend alá ment, majd egy kis növekedés után máj. 26-án 7,8-8 magnitúdóra csökkent, 5 ívperc körüli kóma átmérővel.
Május 28-án a budapesti Urániában Fejes Imrével mi voltunk a bemutatók. Valamelyik gimnázium leány-osztályának csoportja zsinatolt a teraszon, de eléggé korán, este ¼8-½8 körül még csak szürkült az ég. A lányok látták már a Hold sarlóját, a Marsot – néhány ívmásodperces átmérőjével nem nagy látványosság volt -, talán valamelyik fényesebb kettőscsillagot is. Imre, a lányok csivitelésétől nekibuzdulva még valami különlegességet próbált a távcsőbe állítani: az M3 vagy M13 gömbhalmazra vadászott. Ilyen világos égen nem lehet azokat beállítani – csóváltam a fejemet, de Imre lelkesen pásztázta az eget – a már felbukkanó fényesebb csillagokkal tájékozódva -, és egyszer csak felkiáltott: „Megvan az M3”. Valóban, a keresőben ott volt egy halvány fénykorong.
„Ügyes vagy” – állapítottam meg, de Imre egyre feszültebben nézett az okulárba. „Te – bökte ki – ennek a halmaznak farka van”! A lánykák felvihogtak – nekem pedig „leesett a tantusz”. Fejes Imre nem a gömbhalmazt, hanem az Alcock-üstököst találta meg!
Igen ám, de egy 7-8. fényrendű diffúz üstökös nem látható a még csak kezdődő szürkületben. Most már izgatottan vártuk, hogy sötétebb legyen. Az égitest valóban az Alcock üstökös volt, de nem a várt, 8 magnitúdós fénnyel, hanem akkor már 4,5 fényrendre becsültük. (A közelben levő M3-as gömbhalmaz 6,2 m, az M13 5,8 m fényességű.) Röviddel utóbb, az ékfotométerrel már 4,2 m-t mértünk. Az üstökös fénye egy nap alatt 4 fényrendet ugrott. Elmondtuk a csoportnak, hogy egy olyan jelenségnek, egy üstökös robbanásszerű fénykitörésének lehettek a szemlélői, amelyet még a profi üstökös vadászok közül is csak kevesen láthattak. Hanem az est hőse mégsem a fellángoló üstökös, hanem Fejes Imre volt. Meglehet, egyik-másik romantikusabb lelkű leányzó otthon büszkén számolta be arról, hogy a jóképű fiatalember „felrobbantott egy üstököst” a kedvükért.
Bartha Lajos
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.05.09. 12:44

Jó sztori! :)
90/900 refraktor
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.07.27. 11:50

Nem sztori, csak érdekes szerintem.
Dharma honlapjáról likelt linken találtam:

A teleszkóp első ismert vázlata Giovanbattista della Porta 1609. augusztusi levelében:
Kép

http://www.mult-kor.hu/20070206_a_tavcs ... telefonjai
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.07.27. 11:54

Továbbá ajánlom mindenki figyelmébe:

http://bigyo.blog.hu/2008/04/04/lampas_napora
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.08.22. 11:52

"A kérdésem annyi lenne, hogy valaki tudna e olyan fizikával kapcsolatos felfedezések, kisérletek vagy bármi egyebet mondani, amihez hasonló jellegő történetek kapcsolódnak?"
Kövesligethy Radó mesélte tanítványainak:
Az Eötvös-féle torziós inga első terepi próba mérése a Vas m-i Ság-hegyen történt. A Ság-hegy egy szabályos vulkanikus csonka-kup, felső része lekoptatott kis plato. A mérések során Oltay Károly végezte a földrajzi helymeghatározást, Kövesligethy közreműködésével. A földrajzi hosszúságot Nap-delelés időpontjaiból állapították meg, hajó-kronométert használtak időmérésre. A kronométert minden este hazavitték. Ilyenkor a kronométer-dobozt egy szíjjal Kövesligetjy a nyakába akasztotta, hogy a hegyről lemászva mind a két kezét használhassa kapaszkodásra.
Nagy meglepetésükre, az egymás utáni napokon végzett mérések a hosszúság értékében napról napra kicsi, keleti irányű változást mutatott. Olyan volt, mint ha a Ság-hegy folyamatosan keleti irányba csúszna. Monda is Eötvös: ha így megy tovább, vissza érkeznek Budapestre.
Végül azonban megoldódott a vándorló hegy rejtélye. Naponta, a föl- és lemenetelnél egy darabon a sziklához támasztott létrán kellett mászniuk. Lemenetkor létrára lépés előtt Kövesligethy hirtelen 180 fokkal megfordult, hogy arccal a sziklák felé lépjen a létrára Ez a gyors fordulat viszont picit fékezte a kronométer billagőjét. A billegő lassult, az óra tehát késett. Ez a kis időkülönbség okozta a hosszúság látszólagos változását. BQ.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára astrohist 2012.08.22. 17:49-kor.
Sidius

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2012.08.22. 16:59

Nem tudománytörténeti jelentőségű és jelentéktelenebb személyekről (rólam és amatőr társaimról) szóló sztori is lehet?
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Sztorik és legendák

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.08.22. 17:45

Szerintem belefér! Rajta! Lajos
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”