Csillagász múlt, múlt csillagászai

astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.08.04. 19:47

Kérem azokat a tagtársainkat, akik a régi (és közelmúlt) jelentős magyarországi (és külföldi magyar) hibatásos vagy jeles amatőrcsillagászairól adatokat tudnak, tegyék közzé ismereteiket. Itt most egy nemrég elhúnyt szlóvákiai magyar csillagászat népszerűsítőjéről szóló emlékezést közlöm:

„PARAMETER” 2010 Augusztus 4. Ég veled, Zsiga!
2010, július 27 - 13:59 Barak László
Nyilván megbocsátaná Zsiga barátom, testvérem, amint ő maga szokta volt szűkebb baráti körét saját kvalitásaira figyelmeztetendő joggal megjelölni, „égszerészünk”, hogy e kínkeservesen megszült búcsúztató személyesebb, keresetlenebb lett, mint általában a nekrológ műfajában elkövetettek. Mert, ha ő maga valamit zsigerből nem szenvedhetett, az az őszintétlen pátosz és a képmutatás volt. A gazba lehúzó emberi butaságon, a vakhiten kívül. Bödők Zsigmond a tudományok – különös tekintettel az „égiekre” – kiválasztott tanítója volt. Egyszersmind örökké kétkedő-kutató tudósember, olyan elhivatott közösségszervező, akikből igencsak kevés született tájainkra.
Merészségnek tűnhet, ám a legkevésbé sem áll távol a valóságtól a feltételezés, hogy Bödők Zsigmondot abban a kegyelmi állapotban szerencséltette a sors, hogy annak született l957. május 22-én Komáromban, amivé rövid, de annál tartalmasabb élete során lett. Nem elefántcsonttoronyban okoskodó különc vált belőle ugyanis, hanem olyan asztrofizikus, szakíró és tudománytörténész, aki minden idegszálával azon volt, hogy minél több emberfőben gyújtson világosságot.
Már a Nagymegyeren, 1976-ban abszolvált érettségit követő egyetemi tanulmányai kezdetén hivatásos népművelőnek állt ezért. (A szlovákiai magyarok lexikona vonatkozó szócikke szerint 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet.)
Közel másfél évtizedes hivatásos népművelői tevékenysége során gyermekek, felnőttek százait avatta be a csillagászat és „rokontudományai” rejtelmeibe. Főként a nyaranta megszervezett legendás Konkoly Thege-csillagászati táborokban, de iskolákat, művelődési klubokat és baráti társaságokat rendszeresen látogató „vándorelőadóként” is.
Ugyanígy jellemezhető Zsigánk minden egyes írásos megnyilatkozása. Ilyen volt az általa jegyzett, tudományos folyóiratokban, a napi sajtóban közzétett számtalan cikk, és jellemzően a dunaszerdahelyi Nap Kiadónál megjelent tudománytörténeti-ismeretterjesztő alapművek mindegyike. Utóbbiak ugyancsak az általa megálmodott Magyar Talentum sorozat köteteiként kerültek napvilágra az elmúlt másfél évtizedben. A sorozat Nobel-díjas magyarok című csúcskiadványától kezdve, a magyar feltalálókat számba vevő kötetekig bezárólag.
Zsigánk rendkívül mély, reáltudományok iránti elkötelezettsége mellett a legkevésbé sem volt azonban holmi hangyás szakbarbár. Vérbeli közéleti ember volt ő, aki tevékenyen részt vett az 1989-es rendszerváltásban. És, hogy azok se felejthessék el közéleti szerepvállalását, az általa képviselt értékrendet, akik talán szerették volna, a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben közíróként, többek között a Paraméter bloggereként is kitüntette magát.
Azon szerencsés emberek közül való volt Bödők Zsigmond, akik életük végéig képesek skrupulusok nélkül önmagukat adni. Feltétel nélkül szerette az életet és benne önmagát. Ezért volt képes másokat is őszintén szeretni. Akkor is, ha rendszeres baráti összejövetelek, alkalmi találkozók során szigorú, következetes, őszinte vitapartnerként esetleg kendőzetlenül, helyenként akár harsányan is szembesítette társaságát egy-egy cáfolhatatlan ténnyel, de leginkább esendő önmagukkal. Általános műveltsége, lexikális tudása, különös tekintettel magyar történelmi és irodalmi ismereteire, legalább olyan rendkívüli volt, mint szaktudása. Olyan magyar ember volt ő, aki az üresfejű melldöngetőket, a „karriermagyarokat” egyáltalán nem vette komolyan, sőt, ostorozta, a tudásalapú nemzeti identitást azonban szíves figyelemmel, megbecsüléssel és testvéri szeretettel hálálta meg.
Felmérhetetlennek tűnik az a hiány, ami Bödők Zsigmond barátunk, testvérünk távozásával ránk szakadt.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.08.07. 23:42

Bahcall, John Norris születésének 75. évfordulója
Shreveport, Louisiana, USA, 1934. dec. 30. - New York, 2005. aug. 17.
Amerikai asztrofizikus
Eredetileg filozófusnak készült, de tanulmányai megkezdése után érdeklődése hamarosan a fizika felé fordult. A Harvard Egyetemen tanult, itt szerezte meg Ph.D. fokozatát, ami után a kaliforniai Berkeley Egyetemen a Bachelor, majd a Chicagói Egyetemen a Master fokozatot érte el. 1968-ig a Caltech egyetemi karán, 1968-tól pedig Princetonban az Alkalmazott Tudományok Intézetében dolgozott. Legfontosabb eredményét, Raymond Davissel a Nap neutrinó-kiáramlásának úttörő elméleti és észlelési vizsgálatával érte el. Az észlelt neutrinó-áramlás alapján módosította a Nap belső szerkezetére vonatkozó számításokat. Utóbb kidolgozta a csillagrendszerek „standard-modelljét”, ahol a rendszer középpontját egy nagy tömegű fekete lyuk alkotja
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.08.14. 19:41

Trupka Zoltán: Hajmási József emlékére (1910-2010)
Tegnap - 2010. aug. 13 -jött a szomorú hír, hogy Hajmási Józsi bácsi is elment. A
fehérvári csillagászati mozgalom atyja, Székesfehérvár egyik nagy
tanáregyénisége éppen 100 éves volt. Az első fehérvári csillagdát ő és
tanártársai kezdeményezésére még a József Attila Gimnázium tetején
helyezték el 1961-ben.
Hajmási József 1963 és 1967 között a Liszt Ferenc utca sarkán, az
autóbusz-pályaudvar mellett tartott bemutatókat egy kis hordozható
távcsővel. Négy esztendő alatt 291 alkalommal mintegy 76 ezer ember
nézhette "közelről" a csillagokat. Ez több volt, mint a város akkori
lakóinak száma.
A csillagvizsgáló 67-től 77-ig a Vidám Parkban az óriáskerék mellett
működött. Itt már azt a 300 mm átmérőjű Newton teleszkópot használták,
mely ma a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban található. Józsi
bácsi sokat kilincselt a város és a város üzemeinek vezetőinél, hogy ez
a távcső elkészülhessen. A megkeresett személyek között számos egykori
tanítványa is volt.A Hobbym: a csillagos ég című film székesfehérvári
jelenete is a Vidám Parkban készült. Kulin Gyöggyel és az akkori
szakkörösökkel együtt látható a filmben.(A mellékelt kép a filmből
származik. Hajmási József balra látható.)
Kedves feleségével,sokat utazott, s ezekről gyakran tartottak
diavetítéses előadásokat városszerte. Sokan innen ismerik őt, illetve
őket.
Hajmási József búcsúztatása augusztus 19-én, csütörtökön 15 órakor lesz
Székesfehérváron a Fő utcán a Ciszterci templomban





--------------------------------------------------------------------------------
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2011.05.25. 10:34

Elkezdtem átnézni, magamnak felfrissíteni a csillagászati távolságmérés történetét (egy esetleges előadásra felkészülésként). A görögök módszerei remekül le vannak írva a Simonyi fizikatörténet könyvében. Arra viszont sehol sem találom a választ, hogy

hol, mikor, melyik kultúrában, ki (ha ismert a személy) vetette fel azt a gondolatot, hogy a Föld gömbölyű?

Nekem úgy rémlik, hogy szintén a görögök voltak, de nem vagyok biztos benne, és a fent említett pontosítás is jól jönne.
dzsobacsi
Hozzászólások: 155
Csatlakozott: 2009.09.18. 09:57

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: dzsobacsi » 2011.05.25. 14:33

Nem tudom ki volt a legelső, de addig is:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eratoszthenész_Pentatlosz
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2011.05.25. 14:54

Köszönöm, Eratoszthenészről van bőven anyagom. De ki mondta, hogy gömbölű :) ?
dzsobacsi
Hozzászólások: 155
Csatlakozott: 2009.09.18. 09:57

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: dzsobacsi » 2011.05.25. 15:43

Senki nem tudja biztosan :( A görögöknél régebbi kultúrákban csak arról tudunk, hogy itt-ott nem tekintették laposnak. Az Encyclopaedia Britannica szerint Pitagorasz vagy tanítványai körében már ismert volt, mint elmélet, Arisztotelész pedig mint evidenciát emlegette. De Eraszthotenész volt az első, aki - úgymond - át is vitte a gyakorlatba (eszerint végezte a számításait).
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.05.26. 09:26

A nagy ókori kulturák kezdetén (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) a Föld alakja fel sem merül. A mítikus költeményekben (pl. Gilgames-éposz, egyiptomi himnuszok) voltaképpen csak az akkori emberek általtalános és talán jelképes vélekedését láthatjuk, de nem tudjuk, mi volt a "tudós" vélekedés. Úgy tűnik, hogy a síkságon élők végtelen lapos felületnek, a hegyvidéki élők a távoli hegyekkel határolt területnek gondolták, amely mögött ott a "világ vége" (nem "világvége!").
Valóban az antik görögségnél tünik fel határozott formában a Föld alakja, de sajnos éppen a korai filozófusokra való hivatkozás többnyire eltorzított, mivel eredeti irat nem maradt fenn, csak a töredékes idézetekből és talán csak szóbeli hagyományból ismerték a korai filozófusok nézeteit. (A saját koruk ismeretét vetítették vissza a korábbi gondolkodók eszméibe!) A Kr.e. IV-V. sz. előtti filozófusok gondolatait Arisztotelész foglalta össze. Úgy látszik, hogy Thalész még egy világóceánban úszó nagy korongnak tartotta a Földet (Kr. e. VI. sz. Az a közlés, hogy Thalész már gömbnek gondolta, félreértés.) A nagy lépés talán Anaximandrósznál történik, Kr. e 570 táján, aki a térben lebegő henger alakú testnek sejtette a Föld alakját, bár nem támasztja alá fizikai (csillagászati) igazolással. A henger alakú Föld körül az "Ég" egy hatalmas gömböt alkot.
A Pithagoreusoknál, Kr. e. 500 táján tünik fel a Föld gömb alakja, Kr. e. 530 táján. Nem tapasztalatból, hanem abból indultak ki, hogy a kör a "legtökéletesebb" síkidom, és a gömb a legtökéletesebb geometriai test. (Érdekes, hogy ez a felfogás még Kopernikusznál is érvként szolgál majd!) A Földet, mint térben lebegő gömböt először Parmenidész fogalmazza meg, Kr. e. 475 körül. Arisztotelész alapján ma úgy véljük, hogy ez a gömb alak első említése. Lényegében tehát e görögség egy évszázad alatt jutott el a térben lebegő (estleg az égi óceánban úszó) testtől a szabadon lebegő gömbig. Arisztiotelész a Kr. e. IV. sz. közepén már a bizonyitékokat is felsorolja: a távolról közeledő hajónak előbb az árbócát látjuk; északról délre utazva a déli látóhatáron olyan csillagok bukkannak fel, amelyek északabbra nem láthatók (pl. a Canopus Rhodoszról éppen csak feltűnik, Egyiptomban már magasabbra emelkedik); holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka kör ketresztmetszetű. Az első két érv a görög kerekedő-hajósok tapasztalata volt, a harmadik a "görög virágkor" geometriájának és csillagászatának ismerete. (Már Cholnoky Jenő megjegyezte, hogy az első és harmadik bizonyítás ingatag, mert a közeledő hajót a légtükrözés néha teljes egészében, fejjel lefelé mutatja> az árnyék pedig egy hátulról merőlegesen megvilágított korong esetében is körív!) De még Ptolemáiosznál is fontos a csupán filozófiai bizonyítás!
Nagyon óvatosan kell olvasni az erre vonatkozó ismertetéseket, mert többnyire kritikátlanul ismétlik a korábbi félreértett tudománytörténeti nézeteket. A kérdésben jó (bár rövid) tájékoztatást ad Coudrec, P.: A csillagászat története (1964), egész röviden Hoskin, M. hasonló című könyve (2004). Részletesen ismerteti a Föld alakjra és méretére vonatkozó ismeretek fejlődését Smith, R. J.: From plane to spheroid c. könyve (1986). - Üdvözlettel: BQ.
Utóirat: A korai kereszténység idején az egyházatyák néha ismét a lapos föld-alak mellett foglaltak állást, de már a középkor derekán pl. Beda venerabilis a VII/VIII. sz. fordulóján tisztában volt a Föld gömb alakjával. Megtévesztő számos középkori térkép-ábrázolás, pl. Hrabanus Maurus földkorongja (830 k.), mert valójában tudták ők, hogy a Föld gömbölyű, de az ismert világot, kiterítve mutatták be. Méginkább megtévesztő sok népszerü (és regényes leírás) amely szerint Kolumbuszt azért utasította el a salamancai zsinat, mert azt mondták, hogy a lapos földkorongon nem lehet nyugat felé egy határon túl hajózni. Ténylegesen nagyon jól tudták már a Föld méretét is, és azt vitatták, hogy Kolumbusz nagyon kicsinek vette a földgömb átmérőjét.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára astrohist 2011.05.27. 10:43-kor.
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.05.26. 14:20

Érdekes kérdés, hogy egyáltalán mikor ér el valamely élőlény ezekhez a fogalmakhoz elképzelésekhez, hogy milyen a világ, mi van azon is túl, ameddig ellát, elmegy, pl. a vándorló állatok is, az valahogy csak piszkálhatja a gondolataikat, hogy megy-megy és még mindig van ott valami. Egyáltalán valami gondolat morzsa, nyelvi kifejezési eszköz, szó, de még az sem kell, valamilyen kép, azokkal való játszadozási képesség, gondolkodási tehetség, ez még fejlett emberben is igen nagy különbségeket mutat és nagyon régen is lehettek olyan emberpéldányok, akiknek már lehettek ilyen-olyan ötleteik, amit viszont nem tudtak se elmondani másnak, se megörökíteni az utókornak. Ezek az örök homályban maradtak.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagász múlt, múlt csillagászai

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2011.05.27. 08:38

NAGY SÁNDOR halála - Frey Sándor
Dr. Nagy Sándor (1945-2011) Életének 66. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Nagy Sándor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának (KGO) nyugalmazott munkatársa. Nagy Sándor a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1964-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus-csillagász szakán szerzett diplomát 1969-ben. Az egyetemi doktori címet 1982-ben nyerte el a fotografikus asztrometria témájában végzett kutatásaiért. Szakmai pályafutását Baján, az MTA Csillagvizsgáló Intézet megfigyelőállomásán kezdte, ahol egy akkoriban új és korszerű szakterülettel, a műholdak optikai megfigyelésével foglalkozott. A penci obszervatórium alapításától (1973) kezdve a FÖMI munkatársa. A KGO-hoz ezután is mindvégig hűséges maradt: az obszervatórium 1976-os megnyitásától kezdve egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. Ahogy a kozmikus geodéziai mérési technika fejlődött, úgy kapcsolódott be ő is egyre újabb kutatási feladatokba: a fotografikus műholdmegfigyelések után a stelláris háromszögelésbe, majd a rádiós elven működő műholdas helymeghatározásba. Foglalkozott többek közt asztrometriával, a csillagászati időméréssel, a rádióhullámok légköri terjedésének elméletével, a Föld forgásával. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen asztrometriát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen geodéziai csillagászatot tanított. Eközben gondozta az obszervatórium könyvtárát, szervezte az intézeti szemináriumokat. Mindig számíthattunk rá, a tanácsaira, a véleményére: pontos volt és segítőkész. Abban a fájóan kevés nyugdíjas évben, ami megadatott neki, továbbra is rendszeresen eljárt közénk. Elmélyült egy-egy kutatási témában, előadásokat tartott. Akik megismerhették, bizonyára sosem fogják elfelejteni személyiségét. Emléke leginkább mégis abban a közegben él majd tovább, generációkon át, ami mindennél fontosabb volt számára: a családjában.
--- Nagy Sándor gimnazista diákként lett a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló első szakkörének tagja.
Hamarosan kitűnt igen alapos felkészültségével És azzal is, hogy szívesen foglalkozott a csillagászat legszárazabbnak tartott ágával: az asztrometriával és gömbi csillagászattal. Rövidesen az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló allandó (önkéntes) munkatársa lett. Nagyon érdekelte a változócsillagok világa. Nekilátott, hogy rendezze az Uránia változócsillag-észlelőinek eléggé terjedelmes, de néhány év óta kissé elhanyagolt anyagát, és az összeállítást visszamenőleg is eljuttatta az AAVSO-nak. Ezt a munkakört nagy lelkismeretességgel végezte akkor is, amikor az egyetemet elvégezve a bajai Obszervatóriumban kapott állást. A Meteor megindítása után a változócsillag-rovatot vezette. Adatrendező munkája során elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a gamma Cassiopeiae fényessége váratlanul emelkedőben van. Csak néhány hónappal később érkezett beszámoló a csillag színképének jelentős változásáról. Sándor felhívása nyomán indult meg idehaza a gamma Cas "észlelő kampánya". Ugyancsak az ő kezdeményezése volt néhány érdekes fényes változó szabadszemes--binokulár megfigyelése (pl. az R Lyrae-é). Egy "mesterséges csillaggal" múködő vizuális fotométert is tervezett, el is készítette. Bár később, hivatalos munkája már sok idejét elfoglalta, az amatőrökkel nem szakadt meg a kapcsolata.
Legutóbb a Meteor Csillagászati Évkönyvének 1999. évi kötetében jelent meg alapvető cikke a Csillagászati időmérés száz évéről. Egyike volt azoknak, akik felélesztették a meteor megfigyelő táborok szervezését. Egyik alapító tagja volt a Csillagászat Baráti Körének, amelyenek találkozóin - amíg ideje engedte - lelkesen részt vett. (BQ)
Válasz küldése

Vissza: “Csillagászattörténet”