Hogyan hűl egy szuperforró neutroncsillag?

[balogh zsolt]

A megjelent cikkel kapcsolatban volna pár kérdésem (lehet hogy amatőrnek tűnnek, de érdekelne).
A galaxisunk legfiatalabb neutroncsillaga ennyi idős? Nem a neutroncsillagok keletkezése bocsájtja ki a gamma sugárzást, ami pedig napi rendszerességű? Vagy a napi rendszerességű gamma kitörések mind más galaxisokból jönnek?
A fiatalsághoz kérdezném még, hogy ez milyen messze van tőlünk, mert írják hogy ez a XVII. században született, de ez nem azt jelenti, hogy mi a földön ekkor észleltük, de egyébként ha x millió fényévre van tőlünk, akkor (x millió + 200) éves?

Zsolt

[mpt]

Szia Zsolt,

Kérdezz bártan, azért van a fórum, hogy ilyesmiről beszélgessünk!

A cikk így kezdődik: "A Galaxis legfiatalabb neutroncsillagának hőmérséklete... A szóban forgó neutroncsillag a Cassiopeia A néven ismert köddel együtt..." szóval igen, éppen a Cas A a legfiatalabb.
Nem tudom pontosan, miféle gammasugárzásra gondolsz? A gammavillanásokra (GRB)? Ezeket részint szupernóva-robbanások, részint már létező neutroncsillagok ütközései okozhatják, l. pl: http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_ ... potai.html, különösen érdekes lehet ez: http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_ ... tores.html

A Wikipedia szerint (http://en.wikipedia.org/wiki/Cassiopeia_A) a Cas A kb 11 ezer fényévnyire van.
Egyébként igazad van, minden esetben a valódi kor az a megfigyelés óta eltelt idő + az objektum távolsága fényévben (kissé pongyolán fogalmazva), de ezt nagyon körülményes lenne mindig leírni. Meg gondot okozhat, hogy a távolságadatok meglehetősen bizonytalan. Tehát az X éves kor úgy értendő, hogy ennyi évvel ezelőtt jelent meg a mi földi egünkön.

--mpt

[astrohist]

Általában az SN maradványok esetében azt adják meg, hogy a földön észlelt fellángolás időpontjától kezdve mennyi idő tellt el. Ez annál inkább így szükséges, mert a maradványok távolságát csak igen nagy bizonytalansággal lehet megadni. Voltaképpen az ismert, észlelt SN-k esetében tapasztalt értékeket extrapolálják a jóval korábbi (ismeretlen időben fellángolásokra. A zavart többnyire az okozza, hogy az ismeretterjesztő könyvekben az érdekesség kedvéért azt is hozzá számolgatják, hogy a távolság adatai alapján valójában mennyi idő tellt el. A Rák-ködnél (M1) a távolságot 6500 fényévre teszik. A fellángolást mi 1054-ben láttuk, tehát ténylegesen kb. i.e. 5450 körül volt a tényleges robbanás. De ennek az átszámítgatásnak nincsen sok értelme. BQ

[balogh zsolt]

Köszönöm a válaszokat.
A gamma-villanásokra gondoltam, azt gondoltam, hogy neutron csillagok keletkezésekor is van ilyen nem csak szupernóva robbanáskor.

Zsolt

[Ksl]

Köszönöm a válaszokat.
A gamma-villanásokra gondoltam, azt gondoltam, hogy neutron csillagok keletkezésekor is van ilyen nem csak szupernóva robbanáskor.

Zsolt

A neutroncsillagok szupernóva-robbanáskor keletkeznek, így a két jelenség nem állítható egymással szembe. Hogy neutroncsillag keletkezéséhez vezető szupernóva-robbanáskor van-e gammavillanás, bizonytalanul ismert kérdés.

Ksl