Csillagváros.Hu

Hello! Új vagyok az oldalon.
Kérdésem a következő: több alkalommal láttam (legutóbb 2010.09.02.-án) reggel (fél hat körűl) munkába menet, az Észak-keleti égbolton alacsonyan egy számomra ismeretlen, nagy méretű, fényes égitestet.Évek óta ezen az útvonalon járok munkába,de, csak most tünt fel.
Mi lehet ez? Nibiru?

Nibiru biztos nem, mivel nem letezik.
Szerintem a Sziriuszt lattad hajnalban, alacsonyan a latohatar felett (probald ki egy planetariumprogrammal, pl ezzel: http://www.stellarium.org/hu/), ami az egbolt legfenyesebb csillaga.

--mpt

Igen, az a Sirius lesz! Vagy, ha aránylag magasabban áll, a Kis Kutyában a Proküon. Északnyugaton pedig megy lefelé a Vega a Lantban.
Mennyire szabad a látóhatárod? (Hegyek, Fák, Házak mennyire tzakarják?) BQ

http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20101208-t-torpe-feher-torpe.html

Pl. ehhez a hírhez kapcsolódóan lenne egy kérdésem.
A kettősök esetében a keringésből adódó radiális sebesség változások csak a komponensek tömegeinek az arányát adják meg nem? Tehát ahhoz hogy ismerjük mindkét komponens tömegét, legalább az egyikét valami más módon meg kell határozni jól gondolom? (És akkor gondolom itt jön képbe a színkép+csillagfejlődési elméletek)

A kettősök tömege: Amennyiben meghetározható a kettős rendszer távolsága, és ennek alapján meghatározható a két csillag valódi pályája, ill. az egymáshoz viszonyított valódi távolságuk (Csill. Egységben), akkor a keringési időból az együttes tömegük is meghatározható (nap-tömegekeben kifejezve) Ha P a keringési periódus (év), A a pályájuk félnagytengelye (CsE), ma és mb a két csillag tömege nap-tömegben, M a Nap és mf a Föld tömege, akkor a harmadik Kepler-törvény szerint

P^3 (ma +mb) : 1^2 (M+mf) = A^3 : 1^2 innen, mivel az mf földtömeg az M naptömeg mellett elhanyagolható
ma + mb = A^3 : P^2
vagyis a két csillag együttes tömege, a pályájuk fél-nagytengelyének köbe osztva a keringési idő négyzetével.
Ha a kettős-rendszerek pályáját ismerve meghatározható a keringés közös tömegközéppontja, akkor ebből már adódik a két csillag tömegének egymáshoz viszonyított aránya, vagyis a tömegek külön-külön. (Ez a helyzet a szoros kettősöknél valósul meg a legjobban.)
Abban igazad van, hogy nagyon tág kettősöknél, ahol a közös tömegközéppont bizonytalan, a tömeg-fényesség diagramból megállapítható legalább is a fényes összetevő közelítő tömege, és akkor megint csak adódik a két csilag tömegének aránya. Üdv: BQ

Pape írta:http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_fejlodese/20101208-t-torpe-feher-torpe.html

Pl. ehhez a hírhez kapcsolódóan lenne egy kérdésem.
A kettősök esetében a keringésből adódó radiális sebesség változások csak a komponensek tömegeinek az arányát adják meg nem? Tehát ahhoz hogy ismerjük mindkét komponens tömegét, legalább az egyikét valami más módon meg kell határozni jól gondolom? (És akkor gondolom itt jön képbe a színkép+csillagfejlődési elméletek)

Szerencsére nem mindig ilyen rossz a helyzet. A pálya méretét a radiálissebesség-görbe megadja, ha mindkét csillagra kimérhetők a sebességváltozások (hiszen ha pl. körpálya van, akkor két pi-szer pályasugár a teljes út, leosztva a periódussal megadja a körsebességet, ami meg nem más, mint az egyedi sebességgörbék amplitúdój; az amplitúdóarány a két görbére meg a tömegarányt adja meg). Kepler 3. törvénye szerint a kétvonalas spektrokettősökre így kiszámítható teljes félnagytengely köbe osztva a periódus négyzetével megfelelő mértékegységek mellett éppen az össztömeg naptömeg egységben (ha a periódus évben, a félnagytengely csill. egységben van). Másképpen szólva kétvonalas spektrokettősökre, ha van fedés is, azaz tudjuk pontosan a pályainklinciót, az ég adta világon minden paraméter kiszámítható, beleértve a távolságot is. (Valójában ez egy az utóbbi években nagyon kedveltté vált távolságmérési módszer közeli galaxisokra.) Általános esetben, ha nincs fedés, akkor a pályasík látóiránnyal bezárt szöge ismeretlen, vagy nehezebben meghatározható (asztrometriai módszerek is jól jöhetnek), a tömegekre csak korlátok adhatók meg, s akkor jöhetnek az egyéb megfontolások.

Ksl