Olvasói kérdés

Az "Olvasóink kérdezték" rovatban feltett kérdések listája -- segíts Te is a csillagászat iránt kezdeti érdeklődést mutatóknak kérdéseik megválaszolásában!
cspeter34
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2009.09.21. 22:11

Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: cspeter34 » 2011.03.18. 20:38

Tisztelt MCSE!

Azt szeretném megkérdezni,hogy olyan égitestekben, mint a forró Jupitereken illetve a barna törpéken hogy fordulhat elő vas illetve vascseppek a légkörben,amikor ezek az égitestek tudomásom szerint zömében hidrogénből,héliumból illetve egy kevés metánból állnak?Azzal tisztában vagyok,hogy ezek az égitestek nagyon forróak és némelyikük 1000 Celsius fok feletti extrém légköri hőmérséklettel bírnak.A vas a keletkezésükkor kerül az égitestekbe ill. azok légkörébe?

Tisztelettel: Péter
Hyperion85
Hozzászólások: 95
Csatlakozott: 2011.01.20. 00:40

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Hyperion85 » 2011.03.18. 22:03

szia ...

Az erős turbulencia ami ezekben a roppant erős égitestekben tombol, az némileg nem haggya nyugodni a nehezebb elemeket sem lesüllyedni a központba, s a Barna Törpékben eleve ismeretlen a légkörük( szóval bármi előfordulhat benne....) Az is elképzelhető, hogy a olyan forró törpék amelyek légkörük eléri a 1500 K-t a fém már nem tud lesüllyedni s "pang" a Atmoszférában, míg a Törpe le nem kezd hűlni...Bizar tudom, de ezt szerintem már megszokhattuk a Csillagászatban...:)Nézzd meg a Barna Törpéket a Wikipédián, s ezt a cikket is:

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20060710ahol.html

Üdv: Hyperion85.
meunier
Hozzászólások: 239
Csatlakozott: 2009.09.15. 13:21

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: meunier » 2011.03.20. 17:08

A vas a keletkezésükkor kerül az égitestekbe ill. azok légkörébe?

Nem vagyok szakcsillagász, de úgy gondolom, hogy a válasz: igen. Ahogy halad az idő, egyre több fém kerül a keletkező égitestek anyagába, hála annak a ténynek, hogy a csillagok kohójában épülnek fel a H-nál nehezebb elemek, egészen a vasig. A vason túli elemek pedig szupernóvarobbanásokban keletkeznek az extrém fizikai körülmények hatására. Amiket aztán ugyanezek a szupernóvarobbanások szórnak szét a térben, "beszennyezve" ezzel a születőben lévő csillagok anyagát.
Ha jól sejtem, akkor a csillagászok, minden héliumon túli anyagot fémnek neveznek.
És talán az is igaz, hogy az ősrobbanásban nem csak hidrogén keletkezett, hanem hélium és egy picike berilium is. (Bár nem emlékszem pontosan a részletekre és amúgy is lusta vagyok most utánanézni... :) )

Én a wikipédiát messziről kerülöm, mint ördög a tömjénfüstöt.
Ha valamire kíváncsi vagyok, akkor inkább itt kérdezősködök. Vannak közöttünk szakcsillagászok is. Ne féljünk tőlük kérdezni. Meg azt hiszem, a hirek.csillagaszat.hu - n is van egy olyan rovat, hogy az olvasó kérdez. :)
Tessék, ki is kerestem neked. : http://hirek.csillagaszat.hu/olvasoink_kerdeztek.html
TMB 100/800 APO, Lunt 60Ha, SW 200/1000N, Heq-5
Dzsek
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2013.07.30. 12:06

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Dzsek » 2013.07.30. 14:30

Tisztelt MCSE!

Egy hosszú és kimerítő munkanap után valamikor az éjszaka közepén, a teraszon cigarettázva az éjszakai égboltot figyeltem - ahogyan már oly sokszor tettem meg ezt az életem során. Lehet, hogy csupán a kimerültség miatt, de megragadt bennem egy gondolat, amelyen napok óta töröm a fejem. Hogyan lehetséges az, hogy ellátunk a Világegyetem széléig? Olyan elő-galaxisokról készülnek felvételek, ahonnan a fény több milliárd évet utazik hozzánk, miközben a Föld még "egy kósza gondolat sem volt" a ködfelhőben, amelyből kialakult a Napunk. A kérdést kicsit konkretizálva: A Világegyetem keletkezését követő százmillió évben elindult fénysugarat miért látjuk még mindig?

Ha a kérdés bugyuta, elnézést érte, illetve szívesen fogadnék ebben a témában íródott könyveket, kiadványokat, hogy amatőr-tudásom bővíthessem.

Maradok tisztelettel,
Leskó Balázs
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.07.30. 14:46

Üdv,

nem látjuk még mindig, hanem az akkori állapotot, az akkor elindult, mostanra ideérkezett fénysugarat látjuk.
Dzsek
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2013.07.30. 12:06

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Dzsek » 2013.07.30. 14:58

SzZoli írta:Üdv,

nem látjuk még mindig, hanem az akkori állapotot, az akkor elindult, mostanra ideérkezett fénysugarat látjuk.


Igen, ezt tudom, de miképpen jut el hozzánk a milliárd évekkel elindult fénysugár az Ősrobbanás után? Vagy ez szorosan összefügg a Világegyetem tágulásával?
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.07.30. 15:02

miképpen jut el hozzánk a milliárd évekkel elindult fénysugár

A vákuumban fénysebességgel terjedve, bármeddig eljut, amíg valami el nem nyeli. Az űr pedig meglehetősen üres.
ez szorosan összefügg a Világegyetem tágulásával

Nem.
Dzsek
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2013.07.30. 12:06

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Dzsek » 2013.07.30. 16:58

SzZoli írta:
miképpen jut el hozzánk a milliárd évekkel elindult fénysugár

A vákuumban fénysebességgel terjedve, bármeddig eljut, amíg valami el nem nyeli. Az űr pedig meglehetősen üres.
ez szorosan összefügg a Világegyetem tágulásával

Nem.


Köszönöm a válaszokat. Mindig is lenyűgöztek ezek a távolságok. Lehet már nem pontosak az adataim, de 4 milliárd év múlva (ha a kozmológia állandó nulla) a galaxisunk egybeolvad az Andromédával. Csupán elméleti síkon maradva, vajon 2,5 millió évvel az ütközés előtt ennek lesz érezhető következménye? - eltekintve attól, hogy valószínűleg emberek sem lesznek már a Földön, akik ezt érzékelhetnék.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2013.07.31. 02:04

Dzsek írta:Köszönöm a válaszokat. Mindig is lenyűgöztek ezek a távolságok. Lehet már nem pontosak az adataim, de 4 milliárd év múlva (ha a kozmológia állandó nulla) a galaxisunk egybeolvad az Andromédával. Csupán elméleti síkon maradva, vajon 2,5 millió évvel az ütközés előtt ennek lesz érezhető következménye? - eltekintve attól, hogy valószínűleg emberek sem lesznek már a Földön, akik ezt érzékelhetnék.


Az áprilisi (asszem) Astronomy újság foglalkozott részletesen ezzel a témával. Egyérszt úgy tűnik, már egyszer találkoztunk az Andromédával és átmentünk egymáson. Másrészt, tényleg közeledünk egymáshoz (ismét) és átmegy a két galaxis egymáson. De ez ismét csak nem utolsó, nagy összeolvadás lesz. Ahhoz még párszor át kell haladnia egymáson a galaxisoknak. A kérdés leginkább az,hogy mikor ütköznek és olvadnak össze a szupermasszív fekete lyukak, a galaxisok közepén. Na az nagy móka lesz.

Érezhető következmények már korábban is lesznek. Az egyre közeledő Androméda egyre jobban látható lesz, sőt, egy idő után már beborítja a látható eget. Az áthaladás során pedig a sok csillagtól, meg a galaxis magtól éjjel-nappal világos lesz. Nem úgy, mint ha a nap sütne, másképp. (a fent említett magazinban látványos képsorozattal illusztrálták mindezt).

Persze akkor már a mi Napunknak meg a Földnek szevasz, tehát ha mindezt ember megéli és meglátja, az már egy másik Naprendszer másik bolyóján teszi.

Ha tudod, vedd meg a lapot, ha nem, olvasd el könyvtárban. Érdemes.
Dzsek
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2013.07.30. 12:06

Re: Olvasói kérdés

Hozzászólás Szerző: Dzsek » 2013.07.31. 14:32

Kukac írta:
Dzsek írta:Köszönöm a válaszokat. Mindig is lenyűgöztek ezek a távolságok. Lehet már nem pontosak az adataim, de 4 milliárd év múlva (ha a kozmológia állandó nulla) a galaxisunk egybeolvad az Andromédával. Csupán elméleti síkon maradva, vajon 2,5 millió évvel az ütközés előtt ennek lesz érezhető következménye? - eltekintve attól, hogy valószínűleg emberek sem lesznek már a Földön, akik ezt érzékelhetnék.


Az áprilisi (asszem) Astronomy újság foglalkozott részletesen ezzel a témával. Egyérszt úgy tűnik, már egyszer találkoztunk az Andromédával és átmentünk egymáson. Másrészt, tényleg közeledünk egymáshoz (ismét) és átmegy a két galaxis egymáson. De ez ismét csak nem utolsó, nagy összeolvadás lesz. Ahhoz még párszor át kell haladnia egymáson a galaxisoknak. A kérdés leginkább az,hogy mikor ütköznek és olvadnak össze a szupermasszív fekete lyukak, a galaxisok közepén. Na az nagy móka lesz.

Érezhető következmények már korábban is lesznek. Az egyre közeledő Androméda egyre jobban látható lesz, sőt, egy idő után már beborítja a látható eget. Az áthaladás során pedig a sok csillagtól, meg a galaxis magtól éjjel-nappal világos lesz. Nem úgy, mint ha a nap sütne, másképp. (a fent említett magazinban látványos képsorozattal illusztrálták mindezt).

Persze akkor már a mi Napunknak meg a Földnek szevasz, tehát ha mindezt ember megéli és meglátja, az már egy másik Naprendszer másik bolyóján teszi.

Ha tudod, vedd meg a lapot, ha nem, olvasd el könyvtárban. Érdemes.


Köszönöm! Ez igen kimerítő válasz volt. Emberek... hát nem tudom. Elképzelhető, meg nem is. Ha leszünk is, szerintem teljesen más formában az evolúciós fejlődés okán (az esetleges új naprendszer környezeti hatásai miatt)

Örülök, hogy rátaláltam erre a lehetőségre, még akkor is, ha most belekontárkodtam másvalaki témájába (sokszori keresés után sem találtam az új téma opció)

Ha lesznek még kérdéseim, szívesen fel fogom itt tenni!
Válasz küldése

Vissza: “Hírek.Csillagászat.hu - Olvasói kérdések”