A nagy reccs es "baratai"
Elküldve: 2011.05.31. 16:36
A nagy reccs elmelete - ismereteim szerint - azt josolta, hogy az univerzum tagulasanak merteket a gravitacio lassitja, megallitja, majd visszajara is forditja. Mostanaban tobb helyen olvastam, miszerint a legujabb megfigyelesek pont az ellenkezojet tamasztjak ala: az univerzum gyorsulva tagul, amiert a sotet energia lehet peldaul felelos. Ennek kapcsan olyan joslat is elhangzott egy ismeretterjeszto filmben, miszerint a gyorsulo tagulas egy ido utan magukat az atomokat/atommagokat is szettepheti, es a vilagegyetem egy sotet, homogen "reszecskeleves" lesz csupan, semmi tobb. Nem tudom, mi ennek a vegkifejeletnek a "kozkeletu" neve, a "nagy reccs" nevhez hasonloan.
Azonban ami bennem megfogalmazodott, mint kerdes a fentiekkel kapcsolatban, az a tagulas mibenlete. En mindig ugy kepzeltem el, hogy nem maga a "fizikai" (jelentsen ez barmit) tavolsag no ket tavoli pont kozott az univerzum tagulasa soran, hanem maga a ter "nyulik", es kiterjedese novekszik. Ezek szerint ha a kezemben tartok egy meterrudat, akkor annak hosszusaga novekedni latszodna, ha letezne olyan fuggetlen nezopont, ahol a ter novekedeset mellozo modon tudnak szemlelni a dolgokat (ez persze lehetetlen, ez csak amolyan gondolatkiserlet most). Viszont, ha ez igaz: akkor miert okozna barmilyen foku tagulas pl akar az atommagok letenek megszuneset? Hiszen a fenti analogia alapjan maga a ter tagul, es nem a mi altalnuk "ismert" fizikai tavolsag, tehat ilyen elven egyetlen atommag, reszecske stb atmeroje novekszik allandoan, ha azt a fenti buta gondolatkiserlethez hasonloan kepessek lennenk egy a tagulo terunktol fuggetlen nezopontbol nezni, azaz semmifele "szetesest" nem tapasztalnank. En itt nem latom, hogy ez barmi problemat okozna.
Lehet, afelett siklok el, hogy a kvantummechanika "pontreszecskekrol" beszel, ahol alapvetoen nincs kiterjedese az adott reszecskeknek? Igen am, de erdekes kerdes akkor pl a hurelmeletet nezni, vagy barmi mas elmeletet, ahol egy reszecske mar tobbe nem pontszeru, hanem terbeli kiterjedessel rendelkezik, meg ha ez elkepzelhetetlenul kicsi is a mi fogalmaink szerint.
Ha valaki fel tudna vilagositani ebben a temaban, nagyon megkoszonnem!
Azonban ami bennem megfogalmazodott, mint kerdes a fentiekkel kapcsolatban, az a tagulas mibenlete. En mindig ugy kepzeltem el, hogy nem maga a "fizikai" (jelentsen ez barmit) tavolsag no ket tavoli pont kozott az univerzum tagulasa soran, hanem maga a ter "nyulik", es kiterjedese novekszik. Ezek szerint ha a kezemben tartok egy meterrudat, akkor annak hosszusaga novekedni latszodna, ha letezne olyan fuggetlen nezopont, ahol a ter novekedeset mellozo modon tudnak szemlelni a dolgokat (ez persze lehetetlen, ez csak amolyan gondolatkiserlet most). Viszont, ha ez igaz: akkor miert okozna barmilyen foku tagulas pl akar az atommagok letenek megszuneset? Hiszen a fenti analogia alapjan maga a ter tagul, es nem a mi altalnuk "ismert" fizikai tavolsag, tehat ilyen elven egyetlen atommag, reszecske stb atmeroje novekszik allandoan, ha azt a fenti buta gondolatkiserlethez hasonloan kepessek lennenk egy a tagulo terunktol fuggetlen nezopontbol nezni, azaz semmifele "szetesest" nem tapasztalnank. En itt nem latom, hogy ez barmi problemat okozna.
Lehet, afelett siklok el, hogy a kvantummechanika "pontreszecskekrol" beszel, ahol alapvetoen nincs kiterjedese az adott reszecskeknek? Igen am, de erdekes kerdes akkor pl a hurelmeletet nezni, vagy barmi mas elmeletet, ahol egy reszecske mar tobbe nem pontszeru, hanem terbeli kiterjedessel rendelkezik, meg ha ez elkepzelhetetlenul kicsi is a mi fogalmaink szerint.
Ha valaki fel tudna vilagositani ebben a temaban, nagyon megkoszonnem!