Oldal: 2 / 3

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.01. 21:41
Szerző: Attila
Nekem a Clear Outside "jött be" eddig leginkább: https://clearoutside.com/forecast/47.39/18.9

Főleg mobil-applikácóként szoktam megnézni; nekem szimpatikus, és többnyire be is szokott jönni.
Használja még valaki más is?

MDA

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.01. 21:48
Szerző: rgeri
Ezt is szoktam használni. Mind a kettő szerintem elég jól használható.

Üdv:
Gergő

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.27. 13:07
Szerző: Victorius
Sziasztok,

Nem pontosan ideillő a kérdésem, de nem szerettem volna külön topikot nyitni neki.

A hétvégén Szentgotthárd környékére utazom, és arra gondoltam, remek alkalom arra, hogy kevésbé fényszennyezett helyeken végre ismét reaktiváljam a távcsövem, és észleljek néhány dolgot.

A kérdésem az lenne, mivel fokozottan amatőr vagyok, hogy az év ezen időszakában és a nyugati határszélen milyen bolygók, esetleg galaxisok észlelését javasoljátok kevés rutinnal rendelkező embernek? Lesz nálam egy bino is. :)

Köszönöm

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.28. 08:35
Szerző: Vizi Péter
Gyakorlatilag ugyanazt látod Szentgotthárdról, mint Záhonyból: kb. telehold, azaz mélyegezés kilőve. Marad maga a Hold, ami teleholdkor is tartogat észlelnivalót a csipkézett peremvidékével, Napnyugta után a fényesen ragyogó, de elég picike Vénusz, meg a Jupiter, ami 11 után már egész jól észlelhető. A Mars és a Szaturnusz hajnaltájban észlelhető csak.

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.28. 21:59
Szerző: D.Laci
Vizi Péter írta:Gyakorlatilag ugyanazt látod Szentgotthárdról, mint Záhonyból: kb. telehold, azaz mélyegezés kilőve. Marad maga a Hold, ami teleholdkor is tartogat észlelnivalót a csipkézett peremvidékével, Napnyugta után a fényesen ragyogó, de elég picike Vénusz, meg a Jupiter, ami 11 után már egész jól észlelhető. A Mars és a Szaturnusz hajnaltájban észlelhető csak.


Szóval összefoglalva jelenleg a Hold miatt semmi, amit érdemes nézni, hacsak hajnalig nem akarsz nézelődni, mert akkorra csupa víz minden cuccod.

D.Laci

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2018.04.28. 22:35
Szerző: Attila
Victorius írta:... A kérdésem az lenne, mivel fokozottan amatőr vagyok, hogy az év ezen időszakában és a nyugati határszélen milyen bolygók, esetleg galaxisok észlelését javasoljátok kevés rutinnal rendelkező embernek? Lesz nálam egy bino is. :)



A telihold miatt csak fényesebb kettősök és változócsillagok, valamint bolygók.


MDA

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2020.02.12. 15:23
Szerző: Ankalimon
Lovász András írta:
2020.02.10. 08:40
cbo írta:
2020.02.06. 23:27
...Seeing előrejelzésre - mint talán a legtöbb bolygós a meteoblue "seeing predictions"-t használom, itt van pl Budapestre a link:
https://www.meteoblue.com/hu/id%C5%91j% ... 1g_3054643

De vigyázat, náluk 1-től 5-ig megy a skála, az ALPO meg ugye 1-10-et használ.
Nagyon tetszik ez az előrejelző, köszönet érte, Zsolt!
Van egy kérdésem ezzel kapcsolatban: tudja valaki, hogy mit jelent a "seeing" alatt az "index1", ill. "index2" értéke? Mármint hogy miért van kettébontva? Azt vettem észre, hogy nem akkorra jelzi a legjobb felbontóképességet, amikor ez a 2 érték a legmagasabb. Szóval mintha nem lennének összhangban. Ez vajon miért van? (Lejjebb a magyarázat világos, de erre nem tér ki.)
Bocs az off-ért, csak itt került szóba ez a dolog...

Üdv András
Hello, én is nagyon szeretem ezt az előrejelzőt, már jó ideje használom, és az a tapasztalatom, hogy középtávon kicsit pontosabb, mint a Clear Outside - talán mert ez Európára optimalizált időjárási modelleket használ (a CO szinte mindig sokkal pesszimistább előrejelzéseket ad). Viszont az aznap esti, rövid távú előrejelzésben a CO jobb: úgy tűnik ott gyakrabban számolják újra a modellt a légköri adatok alapján - a Meteblue sokszor még akkor is az előző napi értékeket hozza, amikor már egyértelműen mások a konkrét időjárási körülmények.
Van egy tanulmány, amely szerint világszerte rögzített 2830 vizuális észlelés alapján a Meteoblue átlagosan 70%-ban jósolta pontosan a felhőzeti értékeket.

Az index1 és az index2 az egyszerűen csak két különböző matematikai modell a légköri adatokból (elsősorban a turbulens rétegekből) a nyugodtság szubjektív értékelésére. Gondolom azért van kettő, mert bizonyos körülmények között az egyik modell a pontosabb, bizonyos körülmények között a másik. Nekem az a privát tapasztalatom, hogy ha már az egyik 4-es seeinget ad, akkor nem lesz rossz ég. (Egyébként az Index 1 szinte mindig optimistább modell.)

Viszont a felbontás érték a legnagyobb rejtély nekem is a meteoblue-n. A leírás szerint ezt az értéket a két seeing indexből és még külön a "Bad layers" paraméter összefüggéseiből kalkulálják, és ezért közvetlenül nem korrelál egyik egyedi értékkel sem. De számomra teljesen érthetetlenül, többször előfordult már, hogy azonos, vagy nagyon hasonló seeing és bad layer értékek mellett is különböző felbontás érték jelent meg. (Ez esetleg adódhat abból, hogy a 2 seeing 5 fokozatú skálája a kerekítés miatt elég nagy eltéréseket eltüntethet, amit a modell még tartalmaz...)
Már számtalan bogarásztam a francia nyelvű leírást, amely összefoglalja a kalkulációs módszert, amiből kiderült, hogy a kalkuláció alapja egy Matthias Müller által kidolgozott NMM22NMM (Non-hydrostatic Meteorological Model) nevü modell, de nem igazán lettem okosabb...

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2020.02.12. 15:47
Szerző: Vizi Péter
Hát igen. Ezek az előjelzők csak hozzávetőleges tájékozódásra jók, a pontosságuk az én pár éves tapasztalatom alapján is jó, ha 2/3 (a felhőborítottságról beszélek).
És akkor a helyi asztroklímáról még nem is beszéltem.
Nekem messze a legjobban a sat24 felhőképe+infra és a helyi tapasztalat jön be. :D

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2020.02.12. 18:47
Szerző: kazi
Ankalimon írta:
2020.02.12. 15:23

Viszont a felbontás érték a legnagyobb rejtély nekem is a meteoblue-n. A leírás szerint ezt az értéket a két seeing indexből és még külön a "Bad layers" paraméter összefüggéseiből kalkulálják, és ezért közvetlenül nem korrelál egyik egyedi értékkel sem. De számomra teljesen érthetetlenül, többször előfordult már, hogy azonos, vagy nagyon hasonló seeing és bad layer értékek mellett is különböző felbontás érték jelent meg. (Ez esetleg adódhat abból, hogy a 2 seeing 5 fokozatú skálája a kerekítés miatt elég nagy eltéréseket eltüntethet, amit a modell még tartalmaz...)
Már számtalan bogarásztam a francia nyelvű leírást, amely összefoglalja a kalkulációs módszert, amiből kiderült, hogy a kalkuláció alapja egy Matthias Müller által kidolgozott NMM22NMM (Non-hydrostatic Meteorological Model) nevü modell, de nem igazán lettem okosabb...
De most nem úgykéne lennie, hogy az ars sec annál kisebb, minél magasabbak a seeing indexek? Mert majdnem hogy fordítva van.

Re: Melyiknek higgyünk?

Elküldve: 2020.02.13. 11:04
Szerző: Lovász András
Ankalimon írta:
2020.02.12. 15:23
...Az index1 és az index2 az egyszerűen csak két különböző matematikai modell a légköri adatokból (elsősorban a turbulens rétegekből) a nyugodtság szubjektív értékelésére. Gondolom azért van kettő, mert bizonyos körülmények között az egyik modell a pontosabb, bizonyos körülmények között a másik. Nekem az a privát tapasztalatom, hogy ha már az egyik 4-es seeinget ad, akkor nem lesz rossz ég. (Egyébként az Index 1 szinte mindig optimistább modell.)...
Köszi Tamás! Ezt a leírást eddig még nem láttam. Ez alapján úgy tűnik nekem, hogy az index1 inkább az "elkenődést", az index2 pedig a turbulenciából adódó "mozgást" mutatja.
Tapasztaltam már, hogy a Szaturnusz szinte állt, de alig látszottak rajta részletek. Máskor meg hullámzott, ennek ellenére szépen jöttek a sávok a bolygón és a gyűrűkön is.
Ha pedig mindkettő jelen van, akkor lehet csomagolni és hazamenni :( .

Üdv, András