Csillagváros.Hu

ehhe, és itt az a nyerő, aki a kisebb halat fogja ki (halvány galaxis)

hát, ha az átfagyoskodott éjszakákra gondolok, szerintem nem állok messze a valóságtól, ha azt mondom, a csillagászat egy extrémsport.

Hajaj, extrémsport biza! Pl. egy Messier-maratonhoz nem kevés fizikai és szellemi állóképesség szükségeltetik. :)
Nagyon jó móka, mindenkinek tudom ajánlani, hogy legalább egyszer próbálkozzon meg vele! Én már háromszor végignyomtam, és nagyon sajnáltam, hogy idén nem volt rá lehetőségem.
Sötét észlelőhelyről egy már egy 7 centis távcsővel is végignézhető a katalógus zöme.

Sziasztok!

Én mindig fütyürészve rakom ki a műszerem hűlni, tudva azt, hogy a mai este is szép élményekkel fogok gazdagodni. Ha megvan az észlelési terv, elfog egy izgatottság, hogy vajon sikerül-e minden objektumot meglátni, tanulmányozni. A rajzolás során időzik el mélyebben az ember az adott látványban, aztán további izgalmat jelent, hogy vajon mellénézéssel mi fog még becsillanni, mi kerülhet még rá a rajzra. Ha kudarc ér, annak is megvan a maga szépsége./ Most így sikerült, holnap jobb lesz./
Ha őszintén nézzük, nem számít milyen eredményekkel zárul egy egy észlelés, a tudat mindent feledtet: ÉSZLELTEM.
Észlelés után, vagy másnap mindig megnézem Stellariumban az összes csillagot amit berajzoltam, hogy mik voltak azok, ezért jó a program időlassítás-gyorsítás funkciója.
Szép napot!