Re: Megfontolásra érdemes "ökölszabályok" kezdő amatőrcsillagászok számára
Elküldve: 2019.02.01. 22:54
IX. Mi az a kúphiba, mit okoz, és hogyan javítható?
Rögtön az elején tisztázzuk, hogy ez a mechanikai hiba a távcső vezetési pontosságát semmilyen módon nem befolyásolja. Ha egyébként a mechanika pólus-helyzetét korábban precízen állítottuk be, akkor ugyanolyan tűszúrásnyi csillagnyomokat fogunk kapni (természetesen megfelelően pontos vezetéssel) egy kúphibás tengelykereszttel, mint egy hibátlannal. A probléma a pozicionálási pontosságban (ill. pontatlanságban) érezhető.
Kúphiba alatt a mechanika tengelykeresztjének (tengelyeinek) szerelési pontatlanságát értjük; azaz a tengelyek kölcsönös szöghelyzete nem hajszál pontosan 90,0000°. Két ilyen kritikus csatlakozási pont van: az egyik a rektaszcenziós (vagy óra-) és deklinációs tengelyek csatlakozása, a másik pedig a dekli tengely és a távcső-tubus (de inkább a távcső optikai tengelyének) szöge.
Az előbbi (a két tengely házának derékszögű csatlakozása) általában nem állítható, azt a mechanika gyártási pontossága eredendően meghatározza. Bár erre vonatkozóan eddig nem végeztem konkrét méréseket, de tapasztalatom szerint itt "túl nagy" szöghiba nemigen szokott lenni. (Csak egyszer aztán nehogy pofára essek...) Annál gyakoribb (szinte rendszeres) az utóbbi hiba, amikor a távcső optikai tengelye nem merőleges a dekli tengelyre. Ez azt eredményezi, hogy a távcső látóiránya nem esik egybe az azt vezérlő elektronika belső koordináta-rendszerének aktuális koordináta értékeivel; azaz a távcső nem arrafelé néz, ahogy azt a vezérlés "hiszi".
Ma már sok távcsővezérlés (persze csak a drágábbak) ezt a szisztematikus hibát - egy betanítási/betanulási folyamatot követően - kompenzálni képes, ami 99%-os megoldást jelent, hiszen a goto mozgások pontossága szinte teljes mértékben helyre áll (a tracking-et pedig egyáltalán nem is érinti ez a hiba). Az 1% "maradék kényelmetlenség" azt jelenti, hogy nem tudjuk a távcsövünket pontosan a pólus felé irányítani, tehát sohasem tudjuk úgy a pólus felé fordítani a távcsövünket, hogy - leállított követés mellett - a csillagívek középpontja a látómező közepére essen. Azt hiszem, ez sokak számára nem okozhat túl nagy fejfájást... Valószínűleg csak én vagyok ilyen génhibás, hogy engem ez is zavar.
Akinek viszont egyszerűbb/olcsóbb távcső-vezérlése van (ami nem tudja ezt a funkciót), annak marad a kúphiba "hardveres" rendbetétele, ha pontos goto-t akar. (Tájékoztatásul: a 3 csillagos "goto-betanítás" nem feltétlenül jelenti a kúphiba-kompenzációt is; erre vonatkozólag érdemes alaposabban áttanulmányozni a vezérlés leírását.)
Ehhez a távcsőtubus prizmasínjének dőlésszögét kell tudnunk állítani a deklitengelyhez képest. Ha eleve erre szolgáló csavarok nincsenek még kialakítva, akkor nekünk kell két "toló-húzó" csavarpárt a prizmasín valamelyik (de csak egyik) végén kialakítanunk a sín és a tubusgyűrű közé. (Adott esetben - keskeny prizmasín esetén - nem kell 2x2=4db csavar ehhez, hanem egy toló és két húzó, azaz összesen 3 is elegendő.) De nagy átmérőjű csavarokat használjunk (min. M5-M6-ost), és beállítás után keményen meghúzva, hogy a kellő merevséget garantálni tudjuk.
A beállítás legegyszerűbb módja pedig a pólus fentiekben már leírt, álló motoros fényképezése (természetesen nagyon fontos, hogy a mechanika pólusra állítása ezt megelőzően már precízen megtörténjen!). Azaz addig kell állítani a prizmasín dőlését, amíg a látómező közepére nem tudjuk pozicionálni a csillagívek görbületi középpontját, és ezt a helyzetet az óratengely legalább 90 fokos (sziderikus időben mérve 6 órás) körülfordulása alatt is megtartja. Természetesen nem kell kivárni a 6 órát; elég két próbálkozás egymás után, a két véghelyzetben.
Rögtön az elején tisztázzuk, hogy ez a mechanikai hiba a távcső vezetési pontosságát semmilyen módon nem befolyásolja. Ha egyébként a mechanika pólus-helyzetét korábban precízen állítottuk be, akkor ugyanolyan tűszúrásnyi csillagnyomokat fogunk kapni (természetesen megfelelően pontos vezetéssel) egy kúphibás tengelykereszttel, mint egy hibátlannal. A probléma a pozicionálási pontosságban (ill. pontatlanságban) érezhető.
Kúphiba alatt a mechanika tengelykeresztjének (tengelyeinek) szerelési pontatlanságát értjük; azaz a tengelyek kölcsönös szöghelyzete nem hajszál pontosan 90,0000°. Két ilyen kritikus csatlakozási pont van: az egyik a rektaszcenziós (vagy óra-) és deklinációs tengelyek csatlakozása, a másik pedig a dekli tengely és a távcső-tubus (de inkább a távcső optikai tengelyének) szöge.
Az előbbi (a két tengely házának derékszögű csatlakozása) általában nem állítható, azt a mechanika gyártási pontossága eredendően meghatározza. Bár erre vonatkozóan eddig nem végeztem konkrét méréseket, de tapasztalatom szerint itt "túl nagy" szöghiba nemigen szokott lenni. (Csak egyszer aztán nehogy pofára essek...) Annál gyakoribb (szinte rendszeres) az utóbbi hiba, amikor a távcső optikai tengelye nem merőleges a dekli tengelyre. Ez azt eredményezi, hogy a távcső látóiránya nem esik egybe az azt vezérlő elektronika belső koordináta-rendszerének aktuális koordináta értékeivel; azaz a távcső nem arrafelé néz, ahogy azt a vezérlés "hiszi".
Ma már sok távcsővezérlés (persze csak a drágábbak) ezt a szisztematikus hibát - egy betanítási/betanulási folyamatot követően - kompenzálni képes, ami 99%-os megoldást jelent, hiszen a goto mozgások pontossága szinte teljes mértékben helyre áll (a tracking-et pedig egyáltalán nem is érinti ez a hiba). Az 1% "maradék kényelmetlenség" azt jelenti, hogy nem tudjuk a távcsövünket pontosan a pólus felé irányítani, tehát sohasem tudjuk úgy a pólus felé fordítani a távcsövünket, hogy - leállított követés mellett - a csillagívek középpontja a látómező közepére essen. Azt hiszem, ez sokak számára nem okozhat túl nagy fejfájást... Valószínűleg csak én vagyok ilyen génhibás, hogy engem ez is zavar.
Akinek viszont egyszerűbb/olcsóbb távcső-vezérlése van (ami nem tudja ezt a funkciót), annak marad a kúphiba "hardveres" rendbetétele, ha pontos goto-t akar. (Tájékoztatásul: a 3 csillagos "goto-betanítás" nem feltétlenül jelenti a kúphiba-kompenzációt is; erre vonatkozólag érdemes alaposabban áttanulmányozni a vezérlés leírását.)
Ehhez a távcsőtubus prizmasínjének dőlésszögét kell tudnunk állítani a deklitengelyhez képest. Ha eleve erre szolgáló csavarok nincsenek még kialakítva, akkor nekünk kell két "toló-húzó" csavarpárt a prizmasín valamelyik (de csak egyik) végén kialakítanunk a sín és a tubusgyűrű közé. (Adott esetben - keskeny prizmasín esetén - nem kell 2x2=4db csavar ehhez, hanem egy toló és két húzó, azaz összesen 3 is elegendő.) De nagy átmérőjű csavarokat használjunk (min. M5-M6-ost), és beállítás után keményen meghúzva, hogy a kellő merevséget garantálni tudjuk.
A beállítás legegyszerűbb módja pedig a pólus fentiekben már leírt, álló motoros fényképezése (természetesen nagyon fontos, hogy a mechanika pólusra állítása ezt megelőzően már precízen megtörténjen!). Azaz addig kell állítani a prizmasín dőlését, amíg a látómező közepére nem tudjuk pozicionálni a csillagívek görbületi középpontját, és ezt a helyzetet az óratengely legalább 90 fokos (sziderikus időben mérve 6 órás) körülfordulása alatt is megtartja. Természetesen nem kell kivárni a 6 órát; elég két próbálkozás egymás után, a két véghelyzetben.