Napmegfigyelés
Re: Napmegfigyelés
A második kép: a létesítmény tetején elhelyezett coelostát, ami a megfigyelőhejségbe vetítette a fényt és egy kisméretű segédtükör a műszerbe terelte a fényt.
A harmadik kép a rács által létrehozott színkép a napról.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Gyuricza István
Re: Napmegfigyelés
Szamomra ez profi!
Folytatnod kellene.
Gratulalok
Re: Napmegfigyelés
Sajnos Zsolt ez a múlté már... Szétszedésre került és kiárultam a darabjait. Bár utólag már bánom, mert egy korszak volt és nagyon nagy munka is egyben.
Gyuricza István
Re: Napmegfigyelés
Az látszik, hogy nagy munkát fektettél bele.
Látva a rengeteg kiegészítőt (coelostat, fedett hely stb) olyan nagyon nem jött meg a kedvem sajnos.
Most lettem készen egy kisebb síkkal (10cm) egy coelostatra való méret nem kis feladat.
Ettől függetlenül lehet benne perspektíva, főleg ismerve a kiegészítők árát egy méretes naptávcső építéshez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mizar 2020.04.15. 14:51-kor.
Re: Napmegfigyelés
Az a cölosztát meglehetősen "ipari" kinézetű, gratulálok hozzá!!!
Akár egy Zeiss-logo-t is rá lehetne nyalni...
A belső rész szintén átgondoltnak tűnik, még ha az már tényleg kisipari kinézetű is...
De a háromlábú, billegésmentes, görgős tartó-asztal is az odafigyelésről árulkodik.
(Feltételezem, hogy a túloldalon csak egy görgő van, középen.)
MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Re: Napmegfigyelés
Ha azt nézzük mibekerül egy keskeny sávban működő távcső, akkor elgondolkodtató a helyzet. Ráadásul spektrohélioszkóppal több sávban is használható műszert kapunk. Viszont nem kell ilyen bonyolult megjelenésűt építeni, hiszen vannak komplexeb megoldások is.
Attila örülök, hogy elnyerte a tetszésedet ez a kis létesitmény. A görgős szán 4 csapágyas volt és ebből az egyik, egy hosszjukba állítható. Ez a szán arra szolgált, hogy ha a nap képe nem pont a résen volt, akkor eltorzult. Ennek mozgatását egy finom menetesorsóval lehetett állítani. Sajnálom, hogy nincs több képem az elrendezésről és a műszerről.
Itt a kolimátor lencse helyett, kisméretű gömbtükrök végzik a nyaláb párhuzamosítását és egyesítését. A lencséstávcső a képalkotó műszer. Szóval ilyen elrendezéshez cölosztát sem kell csak egy robosztus mechanika. Attila örülök, hogy elnyerte a tetszésedet ez a kis létesitmény. A görgős szán 4 csapágyas volt és ebből az egyik, egy hosszjukba állítható. Ez a szán arra szolgált, hogy ha a nap képe nem pont a résen volt, akkor eltorzult. Ennek mozgatását egy finom menetesorsóval lehetett állítani. Sajnálom, hogy nincs több képem az elrendezésről és a műszerről.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára gyuri17 2020.04.17. 16:56-kor.
Gyuricza István
Re: Napmegfigyelés
Mindenütt kerestem ezt a képet, de nem találom. Jó lenne részletesebb leírás az optikákról.gyuri17 írta: ↑2020.04.15. 21:44Ha azt nézzük mibekerül egy keskeny sávban működő távcső, akkor elgondolkodtató a helyzet. Ráadásul spektroszkóppal több sávban is használható műszert kapunk. Viszont nem kell ilyen bonyolult megjelenésűt építeni, hiszen vannak komplexeb megoldások is.
Optics.jpg
Itt a kolimátor lencse helyett, kisméretű gömbtükrök végzik a nyaláb párhuzamosítását és egyesítését. A lencséstávcső a képalkotó műszer. Szóval ilyen elrendezéshez cölosztát sem kell csak egy robosztus mechanika.
Re: Napmegfigyelés
Az optikai rendszer felépítésének kiindulási pontjai: a
diszperzióselem fizikai mérete, a távcsövünk nyíláviszonya, és az elérni kívánt spektrális felbontás. A felbontá kritériumára olyan rács kell választani, ami jól szétteríti a spektrumot.-az 1200vonal/mm bőven elegendő! Ez azért szükséges, hogy az a rés, amit majd alkalmazunk a kivágott hullámhoszra és meghatározza, hogy milyen sávszélességben működjön, nekelljen olyan szűkre méretezni, hogy az már ne adjon tiszta képe.
A távcsövünk nyílásviszonya: fontossága, hogy a kolimátor lencse nyílásviszonya megegyező kell hogy legyen...A kolimátorlencse átmérőjét a diszperzióselem átmérője határozza meg. Nagyobbat alkalmazi fölösleges, mert a párhuzamósított nyalábból, csak a diszperzióselem felületének megfelelő hasznosul. A kisebb átmérővel, viszont nem használnánk ki a diszperzióselem teljes felületét. Tehát tegyük fel, hogy egy 50x50-es rácsot alkalmazunk: a kolimátor átmérje 50mm lesz és olyan gyújótávolságú kell hogy legyen, ami a résre élesítve még befogja a távcsövünk által létrehozott fénykúpot. Ha a kolimátor nyílásviszonya eltér, akkor vagy nem használja ki távcsövünk átmérőjét, vagy a rácsunk teljes felületét, nem fogja bevilágítani a párhuzamosított nyalább.
A kolimátorok gyújótávolsága, egyenlő szokott lenni amiatt, hogy egyforma résszélességet alkalmazzunk. A síktükrök szükségessége, hogy a rácsokra megadott szögeket-amit a rácsok apró felületei szabnak meg-tartani lehessen. Persze a monokromátorban a síktükrök elhagyhatók, ha a kolimátorok gömbtükrök és nem lencsék.
Nagyvonalakban ennyi Sándor.
diszperzióselem fizikai mérete, a távcsövünk nyíláviszonya, és az elérni kívánt spektrális felbontás. A felbontá kritériumára olyan rács kell választani, ami jól szétteríti a spektrumot.-az 1200vonal/mm bőven elegendő! Ez azért szükséges, hogy az a rés, amit majd alkalmazunk a kivágott hullámhoszra és meghatározza, hogy milyen sávszélességben működjön, nekelljen olyan szűkre méretezni, hogy az már ne adjon tiszta képe.
A távcsövünk nyílásviszonya: fontossága, hogy a kolimátor lencse nyílásviszonya megegyező kell hogy legyen...A kolimátorlencse átmérőjét a diszperzióselem átmérője határozza meg. Nagyobbat alkalmazi fölösleges, mert a párhuzamósított nyalábból, csak a diszperzióselem felületének megfelelő hasznosul. A kisebb átmérővel, viszont nem használnánk ki a diszperzióselem teljes felületét. Tehát tegyük fel, hogy egy 50x50-es rácsot alkalmazunk: a kolimátor átmérje 50mm lesz és olyan gyújótávolságú kell hogy legyen, ami a résre élesítve még befogja a távcsövünk által létrehozott fénykúpot. Ha a kolimátor nyílásviszonya eltér, akkor vagy nem használja ki távcsövünk átmérőjét, vagy a rácsunk teljes felületét, nem fogja bevilágítani a párhuzamosított nyalább.
A kolimátorok gyújótávolsága, egyenlő szokott lenni amiatt, hogy egyforma résszélességet alkalmazzunk. A síktükrök szükségessége, hogy a rácsokra megadott szögeket-amit a rácsok apró felületei szabnak meg-tartani lehessen. Persze a monokromátorban a síktükrök elhagyhatók, ha a kolimátorok gömbtükrök és nem lencsék.
Nagyvonalakban ennyi Sándor.
Gyuricza István
Re: Napmegfigyelés
Köszönöm a felvilágosítást.
Közben szétnéztem rács ügyében, ezres rácsot lehet kapni elfogadható áron itthon.
De legyen a jövő projektje, ha belekezdek, azért van még homályos pont.
Eddig menekültem a Nap elől, még a Hold is bosszantott, de kezd megváltozni az ízlésem
amcsill. szemléletben úgy látom.
Apropó, optikai rács.
Miért nem elég, csupán egy rés, és ezt tologatni ide-oda?
A színbontáshoz pedig prizma?
(Biztosan hülye kérdések)
Közben szétnéztem rács ügyében, ezres rácsot lehet kapni elfogadható áron itthon.
De legyen a jövő projektje, ha belekezdek, azért van még homályos pont.
Eddig menekültem a Nap elől, még a Hold is bosszantott, de kezd megváltozni az ízlésem
amcsill. szemléletben úgy látom.
Apropó, optikai rács.
Miért nem elég, csupán egy rés, és ezt tologatni ide-oda?
A színbontáshoz pedig prizma?
(Biztosan hülye kérdések)
Re: Napmegfigyelés
Egyáltalán nem hülye kérdés Sándor, hiszen van köze a műszerhez mint használható elemek. Sőt!-régen ebből is épültek inkább.
A prizma kérdése meg abban merűl ki, hogy még a rács önmagában létrehoz egy 15cm spektrumot egy felületel, addig ilyen széles spektrumhoz prizmából, minimum 5db is kellhet. Ehez járulékként jön a 10 felület, és tetemes elnyelés az uv-ben. Amúgy a 30x30-as rács 40-45-ezer, 50x50-es kb 60-65 ezer.
Azért kell a két rés, mert az első létrehozza a színképet, a második meg kivágja a létrehozott színképből a megfigyelésre szánt sávot. A H-alpha vonala 0,01vastag a fókuszban és ebben a sávba szeretnék megfigyelni a napot, akkor ki kell rekeszteni a spektrum többi részét. Fontos, hogy csak a vonalon át láthassuk a napot, de a képalkotásban a többi szín ne vehessen részt.A prizma kérdése meg abban merűl ki, hogy még a rács önmagában létrehoz egy 15cm spektrumot egy felületel, addig ilyen széles spektrumhoz prizmából, minimum 5db is kellhet. Ehez járulékként jön a 10 felület, és tetemes elnyelés az uv-ben. Amúgy a 30x30-as rács 40-45-ezer, 50x50-es kb 60-65 ezer.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára gyuri17 2021.03.20. 19:01-kor.
Gyuricza István