Valóban, több összetevője lehet ennek is.
Elsősorban a látvány esztétikailag lehet jobb egyesek számára egy kiváló apokromátban.
Ezt magam is megfigyeltem amikor erre lehetőség volt.
Egy 20 centis Newton nem a távcsövek királya, több okból sem.
Ezek elsősorban termikus problémák, valamint több optikai hiba is lehet, és mechanikai.
Ezek összeadódhatnak, és tapasztalatom szerint össze is adódnak.
Itt van mindjárt az, amivel senki sem tud mit kezdeni.
Vegyünk egy 20 cm-es főtükör minőségét F/6 fényerővel, tömeggyártásban. (mint az XT8)
Legyen mondjuk a minősége 0,95, és akkor szerintem nagyon optimista voltam.
A segédtükör ha eléri tömeggyártásban a 0,92 értéket, akkor szintén optimista voltam.
Ezek együttesen 0,87 strehl produkálnak, ami éppen átcsúszik a limiten.
Ehhez ha jön egy pici kollimációs hiba, akkor a rendszer már az alatt van.
A kitakarást, bevonatokat turbulenciát még elő sem vettem, mint korlátozó tényezőt.
Egy apokromát, ha jól el van készítve, simán döngeti az elméleti max. közeli értékeket.
A látott kép esztétikumára ez minden bizonnyal hatással van.
Egyedül fénygyűjtésben lesz jobb a 20 cm átmérő, természetesen van olyan eset, amikor ez rengeteget számít.
És vannak valóban extrém módon jól sikerült Newton távcsövek, amik megfelelő körülmények között csodákra képesek.
Az XT8 minden bizonnyal nem az.
Véleményem szerint Józsi, ha vesz egy 120-as kiváló apokromátot, nem fogja megbánni, hogy nem egy 20 cm-es newtont vett. Rengeteg bosszúságtól kímélheti meg magát, és befektetésnek sem utolsó. Az ár-érték arány az már másik kérdés.
Ha a tegnap esti eget nézem, akkor a távcső ki és becipelése, fel és leszerelése a mechanikára egy erőgyakorlat volt észlelési élmény nélkül. Ismét a kisebb átmérő hozott több lehetőséget, és ez egyre gyakoribb. Két napig nem volt közvilágítás, sötétbe borult a város , hihetetlen élmény volt a hét elején. Az egyik napon egészen jó volt az ég. De meg sem közelítette azt, amit a namíbiai egekről mesélnek.