Refraktorokról - általában

Lencsés- és tükrös távcsövek
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.12.14. 19:53

Végh Zoli írta:
2021.12.14. 19:37

Istenigazából az olcsó kinai SW verzióra gondoltam . Néztem már ezeket , mert egy 150/2250-es lenne az álomtávcsövem :roll: , de már lemondtam róla , beérem az 1200-as verzióval .
Ha szerzel két garnitúrára való üveget, megcsinálom. Még bevonat sem kell, polírozás után lehet tesztelni, ha a teszt jó, már építhető is. Csak az üvegen múlik.
kazi
Hozzászólások: 1206
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.12.14. 19:58

Végh Zoli írta:
2021.12.14. 19:20
mizar írta:
2021.12.14. 18:56
Lovász András írta:
2021.12.14. 16:57

Te is elő tudnád állítani ezt a minőséget, csak épp töredék áron.
Nem hiszem. A Mewlon nagyon ott van minőségben, az nem pusztán két tükör.
Szép, esztétikus, masszív kompakt távcső. Nem egy hulladék lemez, ilyen terméket csak akkor éri meg gyártani, ha több készül belőle. Az árával kapcsolatos megjegyzésemet továbbra is úgy gondolom, mint az előbb. A magam részéről nagyon örülnék, ha bármilyen Takahashi termék a birtokomban lenne.
A két tükröt lehet, hogy el tudnám készíteni. Volt is tervben, a paramétereket tudom, de a Cassegrain rendszerekhez nem igazán vonzódok, bár a Kutter is abból született.
Nem is értem miért gondolod , hogy a név miatt túlárazottak :lol: :lol: :lol: :lol: https://www.ebay.com/itm/294431077700?h ... SweS5hVt7N
Hát ti miről beszéltek? Ez hamisítatlan japán minőség, amit ugyebár meg kell fizetni. :roll: :twisted:
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Avatar
Végh Zoli
Hozzászólások: 955
Csatlakozott: 2009.09.15. 21:02

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Végh Zoli » 2021.12.14. 20:03

mizar írta:
2021.12.14. 19:53
Végh Zoli írta:
2021.12.14. 19:37

Istenigazából az olcsó kinai SW verzióra gondoltam . Néztem már ezeket , mert egy 150/2250-es lenne az álomtávcsövem :roll: , de már lemondtam róla , beérem az 1200-as verzióval .
Ha szerzel két garnitúrára való üveget, megcsinálom. Még bevonat sem kell, polírozás után lehet tesztelni, ha a teszt jó, már építhető is. Csak az üvegen múlik.
Gyanítom , hogy annyiból jönne ki , mint a kész lencse :( de ezt Pali tudná megmondani (beszerzési hely , ár )
Varus
Hozzászólások: 337
Csatlakozott: 2009.12.16. 18:31

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Varus » 2021.12.14. 21:00

kazi írta:
2021.12.14. 19:58
Végh Zoli írta:
2021.12.14. 19:20
mizar írta:
2021.12.14. 18:56


Nem hiszem. A Mewlon nagyon ott van minőségben, az nem pusztán két tükör.
Szép, esztétikus, masszív kompakt távcső. Nem egy hulladék lemez, ilyen terméket csak akkor éri meg gyártani, ha több készül belőle. Az árával kapcsolatos megjegyzésemet továbbra is úgy gondolom, mint az előbb. A magam részéről nagyon örülnék, ha bármilyen Takahashi termék a birtokomban lenne.
A két tükröt lehet, hogy el tudnám készíteni. Volt is tervben, a paramétereket tudom, de a Cassegrain rendszerekhez nem igazán vonzódok, bár a Kutter is abból született.
Nem is értem miért gondolod , hogy a név miatt túlárazottak :lol: :lol: :lol: :lol: https://www.ebay.com/itm/294431077700?h ... SweS5hVt7N
Hát ti miről beszéltek? Ez hamisítatlan japán minőség, amit ugyebár meg kell fizetni. :roll: :twisted:
Nekem ő lenne az álomtávcső (a képen is látható régebbi verzió, nem az új, mikrofókuszos modell):

http://www.scopeviews.co.uk/TV76.htm

Persze vannak ennél már modernebb objektívek is, de úgy hírlik, hogy Nagler úrék lencséi jó minőségben, odafigyeléssel készülnek.
Egyébként nagyon megdöbbentettek a TV cég legkisebb refraktoránál tapasztalható jelenlegi árak (még szerencse, hogy évekkel ezelőtt ausztriai ablakpucolással megkerestem a rávalót, és akkor vettem is egy ilyen tubust magamnak). Szóval:

https://www.teleskop-express.de/shop/pr ... embly.html
https://www.astroshop.eu/telescopes/tel ... ta/p,13978

Elképesztően elszálltak az árak! :(

Lenne egy kérdésem is:

A Takahashi refraktoroknál olvastam, hogy a fluorit tag eléggé érzékeny a nedvességre. Az állítólag csúcs minőségű FS sorozatban pont a frontlencse volt a fluorit tag (jó minőségű bevonatokkal ellátva). Hogy is van ez akkor: fennáll a kockázata, hogy egy ilyen objektív párásabb klíma alatt idővel tönkremegy? A jelenlegi FC sorozatban az objektív belső tagja a fluorit, így az védve van. De a minősége úgy hírlik kissé elmarad az FS szériától.

Varus
kazi
Hozzászólások: 1206
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.12.14. 21:40

Varus írta:
2021.12.14. 21:00
kazi írta:
2021.12.14. 19:58
Végh Zoli írta:
2021.12.14. 19:20


Nem is értem miért gondolod , hogy a név miatt túlárazottak :lol: :lol: :lol: :lol: https://www.ebay.com/itm/294431077700?h ... SweS5hVt7N
Hát ti miről beszéltek? Ez hamisítatlan japán minőség, amit ugyebár meg kell fizetni. :roll: :twisted:
Nekem ő lenne az álomtávcső (a képen is látható régebbi verzió, nem az új, mikrofókuszos modell):

http://www.scopeviews.co.uk/TV76.htm

Persze vannak ennél már modernebb objektívek is, de úgy hírlik, hogy Nagler úrék lencséi jó minőségben, odafigyeléssel készülnek.
Egyébként nagyon megdöbbentettek a TV cég legkisebb refraktoránál tapasztalható jelenlegi árak (még szerencse, hogy évekkel ezelőtt ausztriai ablakpucolással megkerestem a rávalót, és akkor vettem is egy ilyen tubust magamnak). Szóval:

https://www.teleskop-express.de/shop/pr ... embly.html
https://www.astroshop.eu/telescopes/tel ... ta/p,13978

Elképesztően elszálltak az árak! :(

Lenne egy kérdésem is:

A Takahashi refraktoroknál olvastam, hogy a fluorit tag eléggé érzékeny a nedvességre. Az állítólag csúcs minőségű FS sorozatban pont a frontlencse volt a fluorit tag (jó minőségű bevonatokkal ellátva). Hogy is van ez akkor: fennáll a kockázata, hogy egy ilyen objektív párásabb klíma alatt idővel tönkremegy? A jelenlegi FC sorozatban az objektív belső tagja a fluorit, így az védve van. De a minősége úgy hírlik kissé elmarad az FS szériától.

Varus
A bevonat miatt nem kéne, hogy baja legyen, de sztem én se aludnék nyugodtan, ha csurogna rajta a pára. :) Olyat is olvastam, hogy a fluorit tag megrepedt amikor kivitték a melegről a minuszokba. Lehet amiatt került inkább hátra. Vagy ezek csak városi legendák és tök más oka van. :)
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2021.12.14. 22:09

mizar írta:
2021.12.14. 19:08
Szia Pali!
Nekem is van egy akromát tervem, ha nem titkos a Zeiss terv, meg tudnád mondani, hogy lényeges eltérés van a kettő között, vagy az általam ismert terv is hasonló ahhoz?
Lehet, hogy egyszer megbolondulok, és csinálok egy ilyen akromátot. Üveg az fogalmam sincs, hogy honnan lenne, két 150-es korongra való miatt szerintem a Schott kiröhög,
Van viszont teljesen átlátszó 15mm vastag üvegem, ismeretlen anyag, szemre mint a BK7, de biztosan nem az. Mi várható, ha abból csinálnám meg? Használhatatlan lenne teljesen?
Köszönöm a válasz előre is.
Hej,

"becsináltam" a tervet a szimulációs szoftverbe. Egyetlen szóval jellemezve a tervet: perfekt.

Nincs kóma, a gömbi hiba valami ezred lambda nagyságrendű, a vörös- és a kék színkorrekció egész közel van egymáshoz (akromát esetén ha el van számolva valami, akkor asszimmetrikus lesz korrekció a két szélső szín között). Ez egy teljesen tökéletes akromát terv és mivel nincs kóma, a jusztírozással sem kell majd szórakozni.

Egy gond viszont van: a szimulált értékek azért elég gyengén néznek ki. Teljes tévedés, hogy egy akromát F/15 mellett színmentes. Pontosabban kicsi lencsékre ez kb. igaz ... de nagyokra NEM! A baj az, hogy ha pl. 2x nagyobb lesz egy optika, akkor a ("lambdában mért") hibái is 2x nagyobbak lesznek. Pl. a padláson talált kis lencse "alulról karcolgatja" az APO definíciót, de ha betennénk egy "mágikus duplára nagyító gépbe", akkor ez a gép egy Zeiss AS 100/1000-et csinálna belőle (kivéve persze, hogy az AS légréses, ez a kis vacak meg ragasztott, de most nem ez a lényeg) szóval ha egy lencse 5 centi méretben "közel APO" akkor ugyanaz a terv 10 centis méretben (de azonos nyílásviszonnyal) már (a Rohr által kiszámolt RC index alapján is ... remélem) "csak" semi-APO. Ha meg ismét megduplázzuk a méretét (magyarul 200/2000 méretre fújnánk fel a tervet) akkor már sima akromát lenne.

Egyébként Te építettél már hasonlót? Van géped csiszolni meg polírozni? Nyilván tudod, hogy ez nem tükör, itt durván több üveget kell "ledörgölni" az üvegről, mivel sokkal erősebbek a görbületek. Gép nélkül ez szerintem ... hát ... nem mondom, hogy reménytelen, de azért kézzel lecsiszolni ennyi üveget 4db felületről ... hát ... van benne kihívás! :-)

Nem mondom, hogy most azonnal meg tudom mondani, hogy honnan lehetne üveget szerezni akromáthoz (a BK7-re van csak ötletem egyelőre) de szerintem megoldható a dolog.

Én egyébként a fentiek miatt nem építenék akromátot 10 centi feletti méretben (egy 10 centis színkorrekciója F/15 mellett már jó) szóval én inkább valami jobb üveget használnék (nyilván drágább de ami abból keletkezik, az egy életen át örömet okoz). Utána kérdezek ED üvegnek is ... egy kérdést megér a dolog ... gondolom...

A Zeiss AS terve köszönő viszonyban sincs egy akromáttal, mivel más törésmutatójúak az üveganyagok (és az AS pozitív tagja hátul van, amit kb. senki nem ért) ezért nagyon különböznek egymástól. De bármilyen más üvegkombináció esetén is teljesen más lesz a terv ... de ez nem gond.

A sima ablaküveg lényegében BK7, abból meg lehet csinálni a pozitív tagot, de ha nem homogén belül az üveganyag, akkor baj van. Én csak akkor használnék ismeretlen üveget lencséhez, ha nagyon nincs más választás. De szerintem lesz.

GyP
gyulaipal
Hozzászólások: 178
Csatlakozott: 2012.09.13. 16:06

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: gyulaipal » 2021.12.14. 22:23

Varus írta:
2021.12.14. 21:00
A Takahashi refraktoroknál olvastam, hogy a fluorit tag eléggé érzékeny a nedvességre. Az állítólag csúcs minőségű FS sorozatban pont a frontlencse volt a fluorit tag (jó minőségű bevonatokkal ellátva). Hogy is van ez akkor: fennáll a kockázata, hogy egy ilyen objektív párásabb klíma alatt idővel tönkremegy? A jelenlegi FC sorozatban az objektív belső tagja a fluorit, így az védve van. De a minősége úgy hírlik kissé elmarad az FS szériától.
Amennyire én tudom, az FC egy valódi fluorit lencse. A fluorit egy kristály, el tud repedni ha hősokkot kap, ezeket nem ildomos ki-be hurcolni ha hideg van kint (lassan kell lehűteni, pl. betenni egy dobozba és úgy kivinni pár órával előbb).

Az FS sorozat nem igazi fluorit, hanem FPL53 üveg az ED tag. Ez kevésbé akar elrepedni, ezért merték előre tenni. Így kisebb a szférokromatizmus, tehát optikailag jobb ha elöl van az ED vagy fluorit tag, csak vigyázni kell vele a téli hidegben. Ha lenne FS sorozatú Takahashi-m, azt is óvatosan vinném ki ha hideg van.

A bevonat elvben megvédi a lencsét a kémiai hatásoktól, a párától nem hiszem, hogy baja lesz. Ha meg lejön a bevonat, akkor úgyis baj van ... de hát csak nem csinál ilyet! Gondolom az FPL tagra ion-bombázással gőzölik a bevonatot (300 fokra biztosan nem melegítenek fel egy ED üveget). Ez nem tapad úgy, mint a melegen gőzölt réteg, de azért pár évtizedig nem hiszem, hogy gond lenne vele...

GyP
kazi
Hozzászólások: 1206
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.12.14. 23:31

gyulaipal írta:
2021.12.14. 22:23
Varus írta:
2021.12.14. 21:00
A Takahashi refraktoroknál olvastam, hogy a fluorit tag eléggé érzékeny a nedvességre. Az állítólag csúcs minőségű FS sorozatban pont a frontlencse volt a fluorit tag (jó minőségű bevonatokkal ellátva). Hogy is van ez akkor: fennáll a kockázata, hogy egy ilyen objektív párásabb klíma alatt idővel tönkremegy? A jelenlegi FC sorozatban az objektív belső tagja a fluorit, így az védve van. De a minősége úgy hírlik kissé elmarad az FS szériától.
Amennyire én tudom, az FC egy valódi fluorit lencse. A fluorit egy kristály, el tud repedni ha hősokkot kap, ezeket nem ildomos ki-be hurcolni ha hideg van kint (lassan kell lehűteni, pl. betenni egy dobozba és úgy kivinni pár órával előbb).

Az FS sorozat nem igazi fluorit, hanem FPL53 üveg az ED tag. Ez kevésbé akar elrepedni, ezért merték előre tenni. Így kisebb a szférokromatizmus, tehát optikailag jobb ha elöl van az ED vagy fluorit tag, csak vigyázni kell vele a téli hidegben. Ha lenne FS sorozatú Takahashi-m, azt is óvatosan vinném ki ha hideg van.

A bevonat elvben megvédi a lencsét a kémiai hatásoktól, a párától nem hiszem, hogy baja lesz. Ha meg lejön a bevonat, akkor úgyis baj van ... de hát csak nem csinál ilyet! Gondolom az FPL tagra ion-bombázással gőzölik a bevonatot (300 fokra biztosan nem melegítenek fel egy ED üveget). Ez nem tapad úgy, mint a melegen gőzölt réteg, de azért pár évtizedig nem hiszem, hogy gond lenne vele...

GyP
Az FS is fluorit én úgy tudom.
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Lovász András
Hozzászólások: 2479
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2021.12.15. 09:02

Egy kérdés:

az optikai rendszerekben nem értem az ED-tag működését. Az világos, hogy "extra alacsony szórás"-t jelent a rövidítés, de ha a rendszernek csupán egyetlen tagja ilyen, akkor hogyan képes ennyire radikálisan leszorítani a színi hibát? Nem pont az lenne a többtagú rendszereknek a lényege, hogy a tagok egymás színi hibáját (és más hibákat, de ez most legyen mellékes) korrigálják? Ha az ED-tag önmagában extra alacsony színszórású, akkor mit tud korrigálni? Egy 6 lencsés okulár miért olyan nagy szám, ha egyetlen ED tagot tartalmaz, mint pl. ez?:

https://tavcso.hu/termekcsoport/okular_LacertaED
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1708
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Refraktorokról - általában

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2021.12.15. 09:59

Egy érdekes osszehasonlítás a Jupiteren bemutatva különböző méretű és optikai elrendezésű távcsövek között:
Jupiter 3.png
Érdemes megfigyelni a részletek megjelenítését a tükrös és lencsés rendszerek között az átmérő viszonylatában. ( A kitakarás hatása.)
Valamint az akromát - apokromát viszonylatában.
Az a bizonyos KONTRASZT!

Kinek mit mond ez?

D.Laci
ui.: Itt mindjárt látszik is, hogy az akromátnál mit jelent az ED tag léte. Vagy, hogy mekkora átmérőjű tükör mutat hasonlóan kontrasztos és részletgazdag képet, mint egy 150-es APO lencse?
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára D.Laci 2021.12.15. 13:02-kor.
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”