Mars

[SzZoli]

Az ég valójában nem kék, és nem vörös, hanem mint a TÜNDÖKLŐ FORRADALMÁROK kiderítették, lila:

Mars2.1.jpg

[Iron]

Ezt a cikket rögtön magyarra is fordíthatjuk :

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/22/1 ... zjege.aspx

A Mars déli pólusa olyan VÍZjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál. Az új eredmény azt sugallja, hogy a Vörös Bolygó több vizet hordozhatott felszínén a távoli múltban.


Míg a déli pólus jegének nagy része fagyott víz (H2O), ÉS a jégtakaró MINDEN régiója EBBŐL fagyott VÍZBŐL áll. Egy kutatócsapat a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) radarkészülékét használta, hogy kiszámítsa a VÍZjég üledékek mélységét. Annak lemérésével, a radarhullámoknak mennyi időbe telik áthaladni a jégen és visszaérkezni a szondához, a kutatók meghatározták, hogy a VÍZjég-raktár közel 700 méter vastag.

Roger Phillips, a kutatás egyik vezetője AZT HAZUDTA ( az üledék térfogata UGYAN a Felső-tóéval megegyező ÉS EZ A Planetáris skálán nézve ez nem tűnhet soknak ), HOGY AZ ÜLEDÉK VÍZJÉG HELYETT szárazjégBŐL áll, és ennek a mennyiségnek komoly jelentősége van a Mars klímáját illetően.

Ahogy a Földön is, a Mars tengelyének dőlése szabályozza az évszakokat és hőmérsékletet. Ám a Földdel ellentétben – melyRE AZT A FIKCIÓT TALÁLTÁK KI, HOGY A nagy Holdunk stabilizálJA – a Mars tengelye a teljesen egyenestől, a közel 60 fokban eldőltig ingadozhat, mely változás kihatással van a déli jégsapkákra. "Amikor a bolygó forgástengelyének dőlése nagyon magas - a mostaninál jóval nagyobb-, akkor a szén-dioxid az atmoszférába kerül” – HAZUDJA MEGINT Phillips. TEHÁT A NEM LÉTEZŐ gáz mennyisége így majdnem kétszerese a jelenleginek. Amikor a dőlés csökken, a NEM LÉTEZŐ szén-dioxid visszakerül a jégsapkákba.”

Újonnan fagyott szén-dioxidNAK HAZUDOTT - VALÓJÁBAN VÍZjég - eltemetett raktára a Mars déli pólusa közelében, mely harmincszor több H2O-őt tartalmaz, mint korábban becsülték. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Római Sapienza Egyetem/Southwest Kutatóintézet)

A szén-dioxidNAK HAZUDOTT VÍZ egy része a ciklus egyes fázisai során elveszik, ám nagy része megmarad. Újra megfagy a pólusokon - melyek a bolygó leghidegebb pontját képviselik – egészen addig, míg a forgástengely ismét megdől, és a ciklus újra indul. A folyamat 100 ezer évig is tarthat ( DE A MARSI BIOSZFÉRÁNAK, UGYE , MÉG VÉLETLENÜL SINCS SZEREPE EBBEN ) ami azt jelenti, hogy a bolygón állandóan változik a VÍZ szintje. A NYILVÁNVALÓ TÉNYEK SZOKÁSOS LETAGADÁSA a Science folyóiratban jelentek meg. ( TESSÉK ÁJULT TISZTELETTEL OLVASNI ŐKET! )

A Vörös Bolygó mai alacsony atmoszferikus nyomása VALÓJÁBAN azt jelenti, HOGY A FÖLDIHEZ HASONLÓ NYOMÁSA VAN, EZÉRT NEHÉZ NEKÜNK KIMAGYARÁZNI, HOGY A felszínére helyezett víz majdnem azonnal elpárologna - A KAMU-ELMÉLETÜNK SZERINT - DE SEHOGY SEM AKAR ELPÁROLOGNI! Azonban a - KAMU-ELMÉLETÜNKBEN - megnövekedett szén-dioxid-mennyiség sűrűbb, vaskosabb atmoszférát segíthetett életre a múltban - DE SAJNOS NEM AZ SEGÍTETT, HANEM A VÍZ! Míg ez nem eredményezne víztömegeket, bizonyára több hely lenne a felszínen, ahol a víz nem párologna el olyan gyorsan, mint ma - MELY HÜLYE ÉS NYAKATEKERT MEGFOGALMAZÁSNAK MEGINT AZT A SZÁNDÉKA, HOGY EGY NYILVÁNVALÓ TÉNYT NE MONDJUNK KI :

A FÖLDIVEL ÖSSZEVETHETŐ VÍZPÁRÁS LÉGKÖR ELEVE BIZTOSÍTJA A NAGYOBB VÍZTÖMEGEK JELENLÉTÉT A MARS FELSZÍNÉN!

Phillips szerint tény, hogy OLYAN MÓDSZERREL DOLGOZUNK, HOGY ÁLPROBLÉMÁKRA ÁLVÁLASZOKAT ADJUNK, AZAZ : az atmoszferikus nyomás megduplázódna, és a jelenlévő víz nem párologna el azt jelenti, hogy nagyobb esély lenne vízmosások kialakulására. A marsi vízmosásokat először 2000-ben észlelte a Mars Global Surveyor, és először utalt arra, hogy valamikor talán víz hömpölygött a Vörös Bolygón. ( 1877-TŐL FOLYAMATOSAN ÉSZLELT VÍZMOSÁSOKAT MEG FELEJTSÜK EL! ) A kutatók azóta vizsgálódnak, hogy meghatározzák, mikor és milyen mennyiségben volt víz a bolygó múltjában. A vizet szükséges elemnek tartják az élet kialakulásához. Phillips azonban kihangsúlyozza, hogy az atmoszférában megnövekedett szén-dioxidnak minimális közvetett hatása lenne, ha a lehetséges marsi életről beszélünk - ÉS EZ A KÖVETETT HATÁS PEDIG A MARSI ÉLET KIPUSZTULÁSA LENNE, HA MARSI LÉGKÖRBEN ILYEN MENNYISÉGBEN LENNE A CO2...

A több felszíni víz mellett, a sűrűbb atmoszféra azt is jelenti, hogy A porvihar HELYETT FELHŐRÉTEGEK haladNAK át a MAI Marson. EZÉRT RÖGTÖN KITALÁLTUK AZT AZ ELMÉLETET, HOGY A FELHŐRÉTEGEKET porviharokNAK HAZUDJUK, SŐT a legnagyobbNAK HAZUDJUK, melyeket a Naprendszerben megfigyeltek, gyakran hónapokig is fennállnak. A felerősödött IDŐJÁRÁSI CIKLONOK és a nagyobb mennyiségű VÍZ egyéb, még nem ismert változásokat is okozhatott a marsi atmoszférában – állítják a kutatók - SŐT MAGÁN A MARSON IS : PÉLDÁUL EGY FEJLETT MARSI CIVILIZÁCIÓ KIALAKULÁSÁT IS.

[mpt]

Olvasd már el legalább a címét a cikknek: MÚLTban.

--mpt

[ozy]

Miután valaki bebizonyítja, azzal hogy nem reagál az ellenérvekre, hogy nem tudatlanságból ír ilyen hülyeségeket hanem valami beteges indítékból, azután már nem kell válaszolni neki. Én se hiszem hogy a letiltás lenne a legjobb megoldás. Ha szemétként kezeljük és egyszerűen átlépünk a hozzászólásain az biztos fog fájni az ilyennek.

[attila dezső]

Hm..

Már alig várom a következő közelséget. Igazából az előzőre szerettem volna befejezni a tükrömet és a távcsövem! De nem jött össze! Sajnos, még várni kell erre egy kicsit! Persze, nem gond, mert a Jupitert sikerült "megcsípnem" mostanában a Szaturnuszt is.. Sőt, a Merkúr is megvolt egyszer, igaz nem sokat mutatott, mert alacsonyan volt, mint mindig, és a légkör is nyugtalan volt!

[Balage]

De most pont olyan időszakban vagyunk, hogy a közelségek közül a legtávolabbiakat kapjuk. Azt hiszem, még a legközelebbinél is kisebb lesz a max átmérő, mint a legutóbbinál, talán ez lesz a legtávolabbi közelség... Volt erről egy jó ábra talán az MCSE oldalán.

[Pape]

Úgy emlékszem a tavalyi volt a legkisebb látszó átmérőjű oppozíció. Innentől már nőni fog. (Bár ugyanakkor sajnos egyre délebbre is kerül).

[SzZoli]

Ezt a cikket rögtön magyarra is fordíthatjuk :

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/22/1 ... zjege.aspx

A Mars déli pólusa olyan VÍZjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál.

A cikk elejének manipuláció nélküli, copy-paste-es idézete:
>>A Mars déli pólusa olyan szárazjég-réteggel rendelkezik, mely harmincszor vastagabb a korábban gondoltnál. << (Kiemelés tőlem.)

"a jégtakaró MINDEN régiója EBBŐL fagyott VÍZBŐL áll." helyett:
>>a jégtakaró bizonyos régiója szárazjégből – fagyott szén-dioxidból – áll<<

Csak azoknak idéztem, akik már fáradtak a témától, és meg sem nézik.
Szánalmas ez az átlátszó hamisítgatás.
Fokozódik a helyzet, megjelentek a piros és a nagybetűk

De elég is ebből, foglalkozzunk a tényleges megfigyelésekkel. Kb mikortól is lesz látható a bolygó?

[Balage]

Eléggé soká, jó egy évet kell várni a legnagyobb közelségre, de gondolom, már valamikor január tájékán érdemes lesz figyelni... És jól emlékeztem, sajnos ez lesz a legtávolabbi a környező közelségek közül. Igaz, ez a cikk a 2007es eseményről ír, jó előrejelzés van benne:

Sokkal nem lesz távolabb, mint legutóbb, és akkor is egész jó részleteket lehetett rajta megfigyelni.

[Sidius]

Ma hajnalban egy időre kiderült az égbolt, a Jupiter mellett a Marsot is megcéloztam. Bár a légkör és a kis látszó átmérő se kedvezett még a fotózáshoz, végül is első idei képnek megteszi. A fotó egyúttal mutatja, hogy már érdemes lehet 8-10 cm körüli objektívvel is próbálkozni, mert egy esetleges jó nyugodtság meghálálhatja a korán kelést. (195/1300N, 5m fókusz+Scopium kamera)